37 éve, 1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor következett be a csernobili atomkatasztrófa, az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris balesete, amely során az Ukrajnai SZSZK területén található erőmű egyik reaktora felrobbant – írja a Rubicon.
Mi okozta a robbanást?
A KGB Jurij Andropov által vezetett vizsgálóbizottsága már 1979-ben jelentést készített a Csernobilnál elkövetett építési szabálytalanságokról, kiemelve a betonozás alacsony minőségét, a talajvíz-szennyezés lehetőségét és a falpanelek közötti túl nagy eltérést. A baleset azonban mégsem működés közben következett be, hanem egy felelőtlenül végrehajtott kísérlet során.
Az 1986. április 25-én éjjel egy órakor indított teszt során a létesítmény üzemeltetői arról akartak meggyőződni, hogy meghibásodás esetén a reaktor turbinagenerátora képes-e megfelelő mennyiségű energiával ellátni a hűtővizet biztosító szivattyúrendszert. A robbanás pontos körülményei tisztázatlanok: egyesek a felforrósodott hűtővízből fejlődő gőz okozta nyomásnak tulajdonítják a katasztrófát, tehát a kísérlet végrehajtókat terheli a felelősség. Mások szerint a kritikus pillanatokban az üzem dolgozói észlelték a krízist, és azt a szabályozórudak visszahelyezésével próbálták elhárítani. A tragédiát ebben az esetben a rudak grafitbevonata okozta, amely a várakozással ellentétben felgyorsította és nem megszelídítette a reakciót.
A katasztrófa után
Alekszander Aszimov, a személyzet vezetője úgy vélte, a reaktor sértetlen maradt, miközben radioaktív grafit égett körös-körül a létesítményben. A kiérkező tűzoltók és a helyi dolgozók sugárvédelmi felszerelés nélkül kezdték meg a tűz oltását, ezért sokan három héten belül meghaltak a radioaktív fertőzés következtében.
A radioaktív felhő szétterjedt egész Európában, ettől azonban Magyarországot megvédték a Kárpátok hegyei. Számos országban tört ki a pánik, jódtablettákat osztogattak és hónapokig bizalmatlanul tekintettek minden keleti blokkból érkező árura.
A sugárzás következményeit a rákbetegség gyakorisága miatt nehéz megbecsülni, a Magyarországot ért hatás rizikófaktora alapján 1 millió emberből tíz ember fertőződhetett meg a csernobili szerencsétlenség következtében. A tudósok összesen 40 000 rákos megbetegedést tulajdonítanak az 1986-os katasztrófának, amelynek hatásai a természetben mind a mai napig jelen vannak.
