Fritz Haber Nobel-díjas kémikus felfedezéseivel közvetetten milliók halálát okozta és milliárdok életét mentette meg. Haber akkor szerzett magának nagy hírnevet, amikor 1909-ben megoldotta az iparosodott világ egyik legnagyobb problémáját – írja a Múlt-kor.
Milliárdok megmentője
A huszadik század elején a tudósok arra hívták fel a figyelmet, hogy a termőtalajok nitrogéntartalmának kimerülése milliárdok életét veszélyeztető, világméretű éhínséghez fog vezetni. A mezőgazdaság ebben az időszakban szerves trágyára, denevérguanóra és más, nitrogénben gazdag anyagokra támaszkodott a talaj termékenységének fenntartása érdekében, sokan azonban úgy vélték, a Föld népessége túl gyorsan nő ahhoz, hogy ezen módszerekkel lépést lehessen vele tartani.
A kémikus által kifejlesztett eljárás manapság is a világban megtalálható termőtalaj mintegy felének nitrogénellátást biztosítja. Tudományos pályafutásának azonban van egy jóval sötétebb fejezete is.
Milliók gyilkosa
Az első világháború kitörése után Haber azonnal felajánlotta szolgálatait a német vezetésnek és vegyi fegyverek kidolgozásába kezdett. Az ő nevéhez fűződik a harci gázok tömeges alkalmazásának az ötlete, amely ellen eleinte számos német tiszt tiltakozott, mondván, úriemberek háborújában igen goromba dolog lenne harci gázt bevetni. Haber azonban úgy gondolta, a gázok alkalmazása semmivel nem kegyetlenebb a golyóknál vagy a gránátoknál, sőt abban bízott, hogy sok életet meg is menthetnek vele, hiszen a vegyi fegyverek bevetésével lerövidíthetőnek vélte a háborút.
A németek elsőként 1915. április 22-én, a második yperni csatában vetettek be klórgázt, amelynek gyilkos hatásáról Haber akkor győződött meg, amikor egyik munkatársa a felszabaduló vegyi anyagtól egy baleset következtében elhunyt. Az Ypernnél 6 ezer palackból kiengedett 150 tonnányi klórgáz hatása még a németeket is sokkolta. A frontszakaszt védő 15 000 francia katonából 5000 azonnal meghalt.
Haber nem csak a klórgázzal kísérletezett, részt vett a rettegett mustárgázzal kapcsolatos kutatásokban is. Az első világháború alatt a Haber miatt bekövetkezett gáztámadásokban 90 ezer ember vesztette életét.
Hitler hatalomra jutása után a zsidó származású kémikus elhagyta az országot, de közvetetten még így is szerepet játszott a holokauszt tömeggyilkosságainak véghezvitelében.
Doktor Halál
Fritz Haber 65 éves korában hunyt el szívelégtelenségben, megítélése a mai napig ellentmondásos. Egyik életrajzírója, Daniel Charles szerint egyszerre volt hős és gazember, egy ember, aki megtestesítette a tudománynak az élet fenntartására és elpusztítására is alkalmas képességét.
Az ammóniaszintézis kifejlesztéséért megkapta a tudományos világ egyik legnagyobb elismerését, a Nobel-díjat, mire két francia Nobel-díjas tiltakozásképpen visszaadta a saját elismerését. Egy másik tudós pedig úgy vélte, a Doktor Halálnak és a Vegyi Hadviselés Atyjának is nevezett Haber morálisan alkalmatlan arra, hogy a kitüntetésben részesüljön és annak előnyeit élvezze.
