Ismét lenyűgöző fotókkal állt elő a NASA James Webb űrteleszkópja, amely most az Uránuszt mutatta be úgy, ahogy egyetlen műhold sem volt még arra képes. A türkizkék planéta megfigyelésére bár csak 12 perce volt az űrteleszkópnak, több holdját és gyűrűjét is sikerült megfigyelni – írja a LiveScience.
A JWST űrteleszkóp infravörös és közeli infravörös tartományban vizsgálja a bolygókat, amely alapján számos megfigyelést képes tenni. Az Uránusz esetében például hamar feltűnt, hogy szokatlanul forog, a pályasíkjához képest időről időre az oldalára billen. Ez azt eredményezi, hogy a sarki évszakok nagyban különböznek a többi bolygóétól. Az Uránusz 84 éves keringési ideje alatt a bolygó pólusai nyáron a Nap teljes fényét kapják, télen azonban teljes sötétségbe borulnak.
A JWST egy, az Uránuszra jellemző sajátosságot is le tudott fényképezni: a sarki fényesedést — amely jelenség okát nem tudták megfejteni a kutatók. Emellett az Uránusz gyűrűit és holdjait is lencsevégre kapták. A JWST a bolygó körül keringő 13 ismert gyűrűből 11-et fotózott le, beleértve a két halvány, poros belső gyűrűt is, amelyek annyira halványak, hogy csak a Voyager 2 1986-os elhaladásakor fedezték fel őket.
A tudósok reményei szerint a NASA űrteleszkópjának jövőbeli megfigyelései a fő csoporton túli két halvány külső gyűrűt is képesek lehetnek majd megörökíteni. A teleszkóp az Uránusz 27 ismert holdja közül is megörökített néhányat, ám a megfigyelést nehezítette, hogy egyes holdak túl halványak ahhoz, hogy láthatók legyenek. Ezek a holdak azonban nagyon különböző pályán keringenek.