Április elseje hagyományosan bolondok napja, az iskolákban fordított napot tartanak, az emberek ugratják egymást, és a médiában is megjelenhetnek tréfás álhírek. Ezen a napon nem szabad megsértődni, ha az emberből április bolondját csinálnak. De honnan származik ez a több évszázados nemhivatalos ünnep?
Április bolondja
A bolondok napja pontos magyarázatát homály fedi, egyes történészek szerint kelta eredetű ünnepről van szó, míg mások ennél konkrétabb származást sejtenek – írja a National Geographic. E szerint amikor a XVI. század végén Franciaország áttért a Julianus-naptárról a Gergely-naptárra, sokak csak „lassan értesültek” a változásról, esetleg nem vették észre, hogy az új év kezdete január 1-jére tolódott.
A korabeli csínytevések közé tartozott például, hogy papírhalat helyeztek a hátukra, és „poisson d’avril”-nak (magyarul áprilisi halként) hívták őket, ami fiatal, könnyen fogható halat és egyben hiszékeny embert is szimbolizál. A történészek a bolondok napját olyan fesztiválokkal is összekapcsolták már, mint például a Hilaria, amelyet az ókori Rómában március végén ünnepeltek a Kübelé-kultusz követői. Ilyenkor az emberek álruhába öltöztek és polgártársaikat, de még a bírókat is kigúnyolták. Más elméletek azt is feltételezik, hogy a bolondok napja a tavaszi napéjegyenlőséghez, vagyis az északi féltekén a tavasz első napjához kötődik, amikor az anyatermészet „megbolondította” az embereket a változó, kiszámíthatatlan időjárással.
Népszokások és média
A magyar néphagyományban április 1-jén ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért, vagy pénzt is adtak a gyerekeknek, és a boltba küldték esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért. A beugratottat azután csúfolják: „Április bolondja, május szamara!”
A modern idők talán legismertebb átverése a BBC-hez fűződik: a csatorna 1957-ben arról számolt be, hogy a svájci farmerek rekord spagettitermést tapasztaltak, s közben olyan felvételek voltak láthatóak, amelyeken az emberek tésztát szüreteltek a fákról.
Az amerikaiak 1878-ban elhitték azt is az újságoknak, hogy Edison a fonográf után egy olyan találmánnyal állhat elő, ami a földet gabonává, a vizet borrá változtatja. Egy francia újság azt tudta elhitetni az emberekkel, hogy ledózerolják az Eiffel-tornyot, míg egy angol napilap közzétette, hogy a híres Big Ben órája digitálisra vált.
