A szegény családból származó Thomas Cranmer 1523-ban Cambridge-ben szerzett teológiai fokozatot, majd miután VIII. Henrik felfigyelt tehetségére, hamarosan a király bizalmasainak körébe került. Amikor pedig Henrik a szakításig jutott Rómával, jelentős részben Cranmerre bízta a vallás megreformálását: 1533-tól Canterbury érseke, vagyis az anglikán egyház első számú papi vezetője lett (feje a mindenkori uralkodó) – írja a Rubicon.hu.
Cranmert nem tekinthetjük egyszerű királyi kegyencnek, Thomas Cromwellel együtt nagy érdemei voltak az angol Biblia-fordítás elkészítésében, továbbá az ő nevéhez fűződik a ma is használt szertartáskönyv (1545) és imakönyv (1549) megszerkesztése is. VIII. Henrik halála után, a kiskorú VI. Edward idején pedig Cranmer teljhatalommal bírt az anglikán egyházban.
1553-ben azonban váratlan fordulat következett be, mert Edward halálával VIII. Henrik idősebb lánya szerezte meg a trónt: I. (Véres ) Mária II. Fülöp spanyol király felesége, tehát katolikus vallású volt, ráadásul elég elvakult ahhoz, hogy Angliát még a terror eszközével is megpróbálja letéríteni a reformáció útjáról.
Cranmer ráadásul kísérletet tett arra, hogy mást ültessen helyette a trónra, így a hatalomra kerülő királynő árulás vádjával bebörtönöztette őt. Hároméves pere során többször kényszerítették tanai visszavonására, amire hajlandó volt, de végül mégis máglyahalálra ítélték, amit 1556. március 21-én hajtottak végre Oxfordban.
