Nagy erejű földrengés rázta meg Törökország déli, Szíriával határos területét hétfő hajnalban: a 7,8-es erősségű rengést több komoly utórengés kísérte. Az emberek többségét álmában érte a katasztrófa, a halálos áldozatok száma a két országban a hétfő kora délutáni becslések szerint meghaladja az 1700-at, de ahogy a mentés halad, úgy nő a halottak és a súlyos sérültek száma is.
Dr. Timár Gábor geofizikussal, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk.
Afrika alábukása húzza Törökországot
A hétfő hajnali földrengés epicentruma Gaziantep városától körülbelül 33 kilométerre volt. Törökország és Szíria határrégiója szeizmikusan aktív terület, az úgynevezett Kelet-anatóliai törésrendszerhez tartozik, lemeztektonikai érdekességként: éppen az afrikai, az arábiai és az anatóliai blokk találkozásánál fekszik. A monumentális afrikai kőzetlemez Ciprus-Kréta „vonalában” tör északra és bukik az Égei-lemez alá, ezzel „húzza” nyugatra Törökország déli részét.
Ez az erő vezetett most is a két kőzet elmozdulásához, aminek energiája rendszeresen földrengésekben manifesztálódik a régióban
– magyarázza a 24.hu-nak Timár Gábor.
A földrengéseket nem lehet előre jelezni, ám általánosságban igaz, hogy ahol egyszer már rengett a föld, ott a jövőben is számíthatunk rá – a várhatóan felszabaduló energia maximumát pedig az eddigi mérések és történeti források, földtörténeti bizonyítékok alapján tudják meghatározni.
25-ször nagyobb energia
Törökország déli részét pár éve egy 6,7-es rengés rázta meg, találkozhattunk már 7-es erősségűvel, de a leírások alapján a távoli történelmi múltban sem volt ezt meghaladó erejű rengés a térségben. Laikusként talán nem is tűnik soknak a jelen 7,8-as fokozat, hiszen csupán nyolc tizedről van szó, a valóságban azonban a két érték nagyságrendekkel tér el.
A földrengések közismert mérési módja a magnitúdós, azaz a Richter-skála, amely a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg számokban. Végpontja nincs, de 9-esnél lényegesen erősebbet eddig nem mértek, a mérőszám pedig nem lineárisan változik az energiával:
a 7,8-as rengés 25-30-szor nagyobb energiájú, mint a 7-es. Ha már két szám az eltérés, vagyis mondjuk 7 és 9 között már ezerszeres a felszabaduló energia.
Száz kilométer hosszan tört a kőzet
A lemeztektonikai mozgást gerjesztő, Földünk „gyomrában” végbemenő folyamatok a tudomány számára még csak vázlatosan ismertek, a konkrét rengések kipattanása viszont kiszámíthatatlan. Timár Gábor szerint a kelet-anatóliai törésrendszernél most tapasztalt „nagyságrendbeli ugrás” nem jelenti azt, hogy bolygónk viselkedésében bármilyen változás történt volna.
A tudomány számára annyi az újdonság, hogy eddig 100 évente lehetett a térségben 7-es földrengésre számítani, ám ehhez már hozzátehetjük: néhány ezer évente 7,8-as is előfordulhat. Ide kapcsolódva azt is érdemes megjegyezni, hogy amikor epicentrumot olvasunk a hírekben, hajlamosak vagyunk egyetlen pontra gondolni a felszínen, holott a valóságban óriási területről van szó.
Abban a földtani környezetben egy ilyen energiájú rengés azt jelenti, hogy nagyjából 100 kilométer hosszan és 20 kilométer szélességben mozdultak el a kőzetek
– emeli ki Timár professzor.
Még bármi megtörténhet
Elképesztő belegondolni, mit élhettek át a lakosok, és a rossz hír, hogy még koránt sincs vége. A nagy rengést egy 6,7-es követte alig 10 perccel később, aki nem tudott biztonságba jutni – nagy hirtelenjében nyilván a szabadban, metsző jeges szélben egy pizsamában –, az ismét komoly veszélybe került.
A csaknem száz utórengésből három érte el vagy lépte túl a 6-os amplitúdót, délben pedig az előzetes adatok szerint egy 7,5-ös erősségű rengés pattant ki Kahramanmarastól 67 km-re, 10 km-es mélységben.
Mi várható még? Senki nem tudja. Elméletben egyre kisebb erejű utórengések várhatók még napokig, sőt műszerekkel még hetekig mérhetők lesznek. A hétfő déli rengés azonban szinte rácáfol a „megszokott” forgatókönyvre, és Timár Gábor a 2020 decemberi petrinjai (Horvátország) rengést hozza példának, amikor december 28-án jelentős, 5,2-es földmozgás rázta meg a környéket, majd másnap jelentkezett a sorozat legerősebb tagja, egy 6,4-es rengés.
