A későbbi III. András származását kezdetektől bizonytalanság övezte. Sokan vélték úgy, édesapja nem is II. András király gyermeke, hanem Apod (vagy Ampod) fia Dénes nádor folytatott titkos viszonyt a királynéval. Ettől függetlenül 25 évesen, legitim módon koronázták meg 1290. július 23-án Székesfehérváron. Tisztázatlan származása ellenére összezártak érdekében a magyar bárók, minden bizonnyal annak érdekében, hogy ne kelljen egy erős uralkodótól tartaniuk, aki veszélyeztetné kialakított hatalmukat országrészeiken – írja a Múlt-kor.hu.
Kiskirályok uralma
Míg IV. Béla halálakor a magyarországi várak harmada a király kezében volt, III. András trónra lépésekor már alig ötödük volt az uralkodó fennhatósága alatt, és a négy legerősebb főúri család együttesen több erősséget birtokolt, mint a korona. A helyzet tarthatatlanságát András is felismerte, azonban egyelőre eszköztelenül állt vele szemben, és külföldről sem remélhetett segítséget. A királynak meg kellett elégednie azzal, hogy a legerősebb „kiskirály”, az ország északi részét uraló Csák Máté legalábbis névleg mellette állt.
III. András már megkoronázása után alig több, mint egy hónappal, 1290. szeptember elején országgyűlést hívott össze Óbudára, ahol első törvénykönyvét kiadta. Az óbudai országgyűlésen kihirdetett rendelkezések szövegezéséből jól látszik a király, az egyház és a köznemesség azon szándéka, hogy a főurakat megfékezzék. De hiába, szinte már azonnal annak rendelkezéseivel ellentétesen volt kénytelen cselekedni a „kiskirályok” folyamatos nyomására, miközben a magyar trónt megszerezni kívánó külföldi hatalmasságok nem tettek le szándékaikról.
András 1298-ban ismét komoly kísérletet tett a központi hatalom megerősítésére az egyház és a köznemesség kezdeményezésére. A Pesten tartott országos gyűlés írásba foglalta, hogy a király „lagymatagsága” miatt nem történt előrelépés az anarchikus viszonyok megszüntetésében 1290 óta, és kötelezte az uralkodót a törvények végrehajtására. A III. András második törvénykönyve néven ismert dokumentum arra nem tett javaslatot, hogy honnan szerezzen az uralkodó megfelelő katonai erőt akarata érvényesítéséhez.
Máig rejtély
Végül András szokatlan megoldást választott: az öt leghűbbnek tartott báróval – köztük a nádorrá kinevezett Aba Amadéval – magánszerződést kötött, és egyesített katonai erejükkel behódoltatta mind Csák Mátét, mind a Kőszegieket, akikkel egy itáliai rokona révén még házassági rokonságba is került.
Nem sokkal később a nápolyi király, II. Károly a tartományurak fellázítására Magyarországra küldte unokáját 1300 nyarán, azonban a 13 éves fiú sem a pápa, sem más egyéb hatalom támogatását nem élvezte, így nem tudott hatást gyakorolni a magyar politikára – még az Anjou-párti urak és papok is meggondolatlan lépésnek tartották Caroberto Magyarországra küldését.
Máig kérdés, hogy a következő év első heteiben mi okozta III. András hirtelen halálát. Sokan azonnal mérgezésre gyanakodtak – alig egy hónappal korábban halt meg szintén tisztázatlan körülmények között a király édesanyja, Morosini Tomasina is –, azonban lehetséges, hogy valamilyen betegségbe halt bele.
Annyi bizonyos, hogy halálával a IV. László idején tapasztaltnál is mélyebb válságba süllyedt az ország, ennek felszámolása pedig az ifjú Carobertóra várt.