A karácsonyi ünnepkör az adventtel (a szó jelentése eljövetel) kezdődik a karácsony előtti negyedik vasárnapon, és vízkeresztig, azaz január 6-áig tart. Fénypontja pedig december 25., Jézus születése, míg a nagy nap előestéje, úgynevezett vigíliája (virrasztást jelent) december 24. – vagyis szenteste, a karácsonyfa-állítás, ajándékozás, karácsonyi vacsora és éjféli mise napja. Korábban 24. az adventi várakozás beteljesedésének ideje volt, amit a család meghitt, csendes együttlétben töltött egy szerény, böjti vacsorával.
Esetleg szeptember?
Jézus születése a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, a legszélesebb körben alkalmazott időszámítás origója: az emberi történelmet Krisztus előtti és Krisztus utáni síkra osztjuk. A szakemberek többsége Jézust valós történeti személyiségnek tekinti, az viszont már közel sem olyan biztos, hogy pontosan 2022 évvel ezelőtt, december 25-én jött világra.
A Bibliában azt olvassuk, hogy a pásztorok nyájaikkal a mezőn őrizték a nyájaikat, ám a csapadékos és hűvös tél még Judeában sem teszi lehetővé, hogy az állatok a mezőn maradjanak. A Szentírásból tudjuk azt is, hogy József és Mária egy népszámlálás miatt utazott Betlehembe, ami ismét az időjárás miatt kérdőjelezi meg a téli időpontot. Egy ilyen, birodalmi szintű regisztrációt igencsak körülményes lehetett levezényelni a zord körülmények közepette, a nyár, korai ősz sokkal alkalmasabb.
Zakariás prófétával ugyancsak bibliai történet szerint templomi szolgálata közben angyal osztotta meg a jó hírt, miszerint felesége hamarosan fiút szül – ő lett Keresztelő Szent János. Az asszonyt, Erzsébetet terhessége hatodik hónapjában Gábriel arkangyal Máriához küldte az üzenettel: fiút fog szülni, akit Jézusnak nevezzen el. Vallástörténészek Zakariás templomi szolgálatából kiindulva arra jutottak, hogy Jézus születését szeptemberre tehetjük. Hogy lett mégis december 25.?
Sokáig nem foglalkoztak vele
Ma már természetesnek vesszük, hogy mindennek van dátumszerű kezdete és vége, még az évtizedek, évszázadok alatt egymásba folyt történelmi korszakokat is évszámokhoz kötjük. Elődeink nagyon nem így gondolkodtak, sőt. A korai keresztények a mártírok halálának dátumára emlékeztek, mert számukra a mennyei születésnap volt az igazi ünnep. A kor gondolkodói közül sokan a lélek halállal terhelt, átmeneti szállásának tekintették a testet, egyenesen szégyellnivalónak tartották a porhüvelyt.
– itt írtunk erről bővebben. Elsőként a IV. század második felében élt Aranyszájú Szent János nevezte Krisztus születését minden más ünnep „anyaünnepének”.
A II. és a III. század fordulójáról származnak az első adatok arról, hogy Jézus kereszthalála és fogantatása ugyanazon a napon történt, így mivel a fogantatás ünnepe március 25., innen kilenc hónap december 25. Annyi tehát biztos, hogy Jézus születése legkésőbb a IV. századtól létező ünnep december 25-én. Hogy miért éppen ez a nap, arról megoszlanak a vélemények. A téli napforduló a fény újjászületése, Jézus pedig a fényességet hozta el az emberiségnek – korábban is a fény, a Napisten ünnepe volt ez, kérdés, hogy az egyház mennyiben próbált „rátelepedni” a korábbi pogány ünnepekre.
Saját születése körül jöhetett világra
Ami az évszámot illeti, Dionysius Exiguus római apát a VI. század elején számolta ki Jézus születését, amelyet a Róma alapítása utáni 754. évre tett. Időszámításunk kezdőpontja ma már kőbe vésett, megváltoztathatatlan, ám továbbra is szakmai vita folyik a pontosításáról.
A legérdekesebb verzió talán a betlehemi csillagot vizsgálja. A XVII. század elején Johannes Kepler megfigyelte a Jupiter és a Szaturnusz ritka együttállását a Halak csillagképben, és kiszámolta, hogy Kr. e. 7-ben is ilyen együttállás történhetett – ezt a modern csillagászat is megerősíti. A Szaturnusz a zsidók bolygója, míg a Jupiter a királyi planéta, a Halak pedig a születés szimbóluma, egyben Palesztinát is jelképezi. A kor asztrológiában jártas bölcsei számára ebből egyértelmű volt, hogy a zsidóknak királya született.
Hasonlóan Krisztus előtti dátum jön ki Jézus születésére akkor is, ha I. Heródes történetét vesszük alapul. A király állítólag nem sokkal halála előtt elrendelte, hogy minden kétévesnél fiatalabb, Betlehem közelében élő fiúgyermeket öljenek meg: Heródes halálát ma Kr. e. 4-re datáljuk, ezért a születést 6 és 4 közé tehetjük.
Egyelőre biztosan csak annyit lehet kijelenteni, hogy Jézus valamikor az ő születését alapul vevő időszámítás kezdete környékén született.
