Egy új tanulmány alapján a földkéregből mintegy 300 millió éve feltörő forró folyadékok alakíthatták azokat a bizarr külsejű kövületeket, amelyeket Írországban tártak fel a 19. században – írja a Live Science. Az esemény akkor zajlott, amikor bolygónk ősi földrészei összeütközve létrehozták a Pangaea nevű szuperkontinenst.
A fosszíliák kétéltűszerű négylábúaktól származnak, amelyek a Keraterpeton nembe tartoztak. A leleteket 1866-ban találták meg a dél-írországi Kilkenny megyében.
A példányok nagyjából 320 millió éve éltek.
A kövületek egyik különlegessége, hogy összegyűrődtek, egy részük pedig szénné vált, emiatt nehéz megkülönböztetni őket környezetüktől, illetve rekonstruálni eredeti kinézetüket. A fosszíliák ráadásul szokatlanul sok apatit kristályt tartalmaznak, az anyag sok állat csontjában, valamint rengeteg vulkanikus kőzetben fellelhető.
A kutatók többsége eddig úgy gondolta, a leletek furcsa megjelenésének hátterében az áll, hogy savas talajba kerültek. Szakértők egy csoportja a közelmúltban a maradványokban lévő apatitot elemezve azonban arra jutott, hogy az anyag 20 millió évvel az állatok elpusztulása után keletkezett. Gary O’Sullivan, a University College Dublin munkatársa szerint a kristályok a földben lévő forró folyadékok hatására alakultak ki, amelyek pedig a Pangea formálódásával jöttek létre.
A tektonikus lemezek vándorlása révén bolygónk rengeteget változott az évmilliók során, a folyamat révén pedig időnként szuperkontinensek születnek. Úgy tűnik, a vizsgált apatit akkor keletkezett, amikor a Pangea formálódott: ahogy az ősi kontinensek ütköztek, találkozásuknál a felszín alatt szuperforró folyadék jött létre, amely feltörve megolvasztotta a fosszíliákat.
