Norvég régészek az ország egyik legnagyobb tavának mélyén egy feltételezhetően 700 éves hajóroncsra bukkantak – számol be a Smithsonian Magazine. A Mjøsa tó Oslótól mintegy 100 kilométerre északra fekszik, és már a viking korban is fontos kereskedelmi útvonalakhoz kapcsolódott. Az 1940-es 1970-es évek környékén a vízben halmozták fel a felesleges lőszereket és fegyvereket. A szakértők eredetileg ezek felkutatására indultak, nem számítottak arra, hogy a tó fenekén sokkal régebbi leletekre bukkanhatnak.
A roncs felfedezése szinte mellékesen történt az eredeti kutatás mellett, amely az eldobott lőszerekre irányult
− mondta Øyvind Ødegård, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem tengeri régésze.
Miután a kutatók kielemezték a szonárképeket, arra jutottak, hogy a hajó fából készült, és nagyjából 9 méter hosszú. A roncs 410 méter mélyen rejtőzik. A felvételek homályosak, de kivehető egy tat, ami arra utal, hogy az 1300-as évek után építették a járművet. Ezt megelőzően a térségben elsősorban viking stílusú hajókat építettek, ezek mindkét végükön hasonlóak, szinte egyformák voltak. 1300 után azonban a hajók kiegészültek orral és tattal is.
A szonárképek alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a korabeliek a skandináv módszert használták, azaz átfedték a hajótest deszkáját, így könnyebb lett a szerkezet. A típust klinkernek nevezik. Később a hajóépítők áttértek a faragott hajókra, amelyeket simán összeillesztett deszkákkal készítettek – ez a karvel típus. A viking hajókra általánosan jellemző volt a karcsú kialakítás és a könnyű szerkezet, hogy minél egyszerűbben lehessen velük navigálni a jéghegyek között, és sekély vízen is könnyen tudjon haladni.
A rossz időjárási viszonyok nehezítik a vizsgálatokat, a szakértők abban reménykednek, hogy jövőre már tisztább felvételeket készíthetnek a hajóról. Eddig húsz hajóroncsot azonosítottak a vízben, de ez az első expedíció, amely a Mjøsa mélyebb részeit igyekszik feltárni. A búvárok 20-30 méterre tudnak merülni, a hajó azonban lejjebb található.
A kutatók további leletek felfedezésére számítanak. Eddig a víztömeg mintegy 40 négyzetkilométerét fésülték át a 360-ból a Hugin nevű távirányítású merülő eszköz segítségével.
A tó olyan, mint egy mini óceán
–fogalmazott Ødegård.
„A tó édesvizű, ezért a hajó fa részei sértetlenül megmaradtak” – tette hozzá. „A fém rozsdásodhat, és a hajó elveszítheti a formáját. Egy, a mostanihoz hasonló hajó nem maradt volna fönn, ha partra sodródik. A legjobb esélyeink tehát a Mjøsa tónál vannak, amennyiben viking hajóroncsokat akarunk találni Norvégiában.”
(Szerző: Tabajdi Boróka.)
