A NASA legújabb marsjárója, a Perseverance 2021 februárjában landolt a vörös bolygón. A robot a Jezero-kráter nevű régióban szállt le, ahol jelenleg is dolgozik. A misszió 208. marsi napján gyűjtött adatok rengeteg új részletet tárnak fel erről a térségről – írja az IFLScience.
A NASA választása azért esett a Jezero-kráterre, mert a kutatók azt feltételezik, hogy egykor egy tó feküdt itt, a helyi vízben pedig gyakoriak voltak a szerves anyagok. A terület izgalmas helyszín az egykori potenciális marsi élet keresésének szempontjából.
A meggyőző bizonyítékok ellenére eddig nem sikerült teljesen egyértelműen igazolni, hogy a Jezero-kráter korábban egy tónak adott otthont. A friss tanulmányok most végérvényesen eldönthetik a vitát.
Szakértők egy csoportja a közelmúltban átfogóan elemezte a Perseverance adatait, az eredményeket három publikációban mutatták be, melyek itt, itt és itt érhetőek el. A kutatók magmás kőzeteket detektáltak a kráter fenekén, ezek vulkáni tevékenység vagy aszteroida-becsapódás során alakulhattak ki. A sziklákon olyan jellegzetességek észlelhetőek, amelyek többszöri víznek való kitettségről árulkodnak.
„Úgy tűnik, hogy a Jezero-kráter valóban az, amire az orbitális képalkotás alapján gyanakodtunk.
Nagyjából 3-3,5 milliárd éve egy tó volt.
Ez nyilvánvalóan nagyon izgalmas számunkra, hiszen a folyékony víz a Marson 3 milliárd évvel ezelőtt körülbelül egybeesik azzal az időszakkal, amikor az élet a Földön kifejlődött. Felmerül tehát a kérdés: vajon a Marson lévő víz tartalmazta-e az élet építőelemeit is” – mondta Joseph Razzell Hollis, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa és a csapat tagja.
Hollis és kollégái a Perseverance SHERLOC műszerének információit vizsgálták, a berendezés képes specifikus szerves vegyületeket kimutatni. Hollis szerint ezek az anyagok az élet alapjai lehetnek, de erről csak részletesebb elemzés után győződhetnek meg. A robot éppen ezért mintákat is gyűjt, melyeket egy későbbi küldetéssel hoznak majd el a Földre.
A Curiosity marsjáró a Gale-kráterben korábban hasonló vegyületeket detektált üledékes kőzetekben. A felfedezések arról árulkodnak, hogy az ilyen anyagok viszonylag elterjedtek az égitesten.
Noha a Mars ma igen barátságtalan, a kutatók szerint a távoli múltban sokkal kedvezőbbek voltak a körülmények a bolygón. Az égitestnek vastag légköre és nedves klímája lehetett, felszínén pedig vízóceánok terülhettek el. Nem kizárható, hogy a Marson az élet is jelen volt.
