Tudomány

Ide még a szovjet katonák sem mertek belépni

Győrt a második világháború 1944. április 13-án érte el, amikor a város ipartelepeit amerikai gépek kezdték bombázni. A front nagyjából egy évvel később, 1945. március 28-án érkezett el a városhoz, és másnap már be is fejeződtek a harcok. A németek a bekerítéstől tartva elhagyták a vizek városát, az összes hidat felrobbantva maguk után – írja a Rubicon.

Győr szovjet megszállásának hírhedt eseménye az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos győri püspök meggyilkolása, aki a Püspökvárban bújtatott nőket saját élete árán védte meg a garázdálkodó szovjet katonáktól. Az emberek féltek a bevonuló Vörös Hadseregtől, ezért elrejtőztek a megszállók elől.

HO / GEDENKSTAETTE SEELOWER HOEHEN / AFP

A győri Nádorvárosi köztemető főkertésze, Patka Vendel már a második világháború alatt is segített a menekülőknek, nemcsak személyük, hanem értékeik elrejtésében is. Kiválóan alkalmas volt erre a nádorvárosi temető: a bejárathoz közel álló főkertészi lakóépület szenespincéjében bújtatta el a menekülőket, akik a szénkupacokba ásták be magukat, fejükre szeneskosarakat borítottak, az értékeket pedig a temetőben lévő nagyobb családi kriptákban rejtették el. Ez folytatódott a szovjet megszállás alatt is.

Szerencsére a főkertésznél alkalmazott cseléd ukrán származású volt, és jól tudott oroszul. Ő tartotta távol a nappal érkező szovjet katonákat a főkertészi épülettől. Éjszaka azonban semmitől sem kellett félniük a megbújóknak:

egyetlen szovjet katona sem mert éjjel belépni a holtak közé.

Így a nappal rejtőző emberek éjszaka ki tudtak menni friss levegőt szívni, mozogni a sírok közé, ahol a legteljesebb biztonságban voltak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik