Úgy tűnik, közel sem tesznek eleget az országok a klímavédelmi célok eléréséért, aminek következményeképp éghajlati katasztrófa felé száguldunk, derül ki az ENSZ friss jelentéséből. Amennyiben a nemzetek nem kötelezik el magukat a szén-dioxid-kibocsátás radikális mértékű csökkenése mellett, a bolygónkon 2100-ra 2,1-2,9 Celsius-fok közötti értékre nőhet az átlaghőmérséklet emelkedése. Ilyen mértékű globális felmelegedés esetén a tudósok az éghajlat kaotikus összeomlását jósolják, írja a Gizmodo.
Az ENSZ szakértői áttekintették a 2015-ös párizsi klímaegyezményt aláíró közel 200 ország jelenlegi éghajlatvédelmi vállalásait. E során megállapították, hogy a kötelezettségvállalások rendkívül messze vannak attól az elfogadott céltól, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk. A cél eléréséhez az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig 43 százalékkal kellene csökkennie a 2019-es szinthez képest, azonban ha minden a jelenlegi tempóban megy tovább, mindössze 0,3 százalékos csökkenés lesz csak elérhető.
Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi vezetője szerint még mindig messze vagyunk az emisszió-csökkentés mértékétől és ütemétől, ami ahhoz szükséges, hogy a helyes irányba haladjunk. Grenada korábbi klímavédelmi minisztere szerint éppen ezért a nemzeti kormányoknak mielőbb meg kell erősíteniük éghajlatvédelmi terveiket, és a következő nyolc évben végre kell hajtaniuk azokat.
A szerdai jelentés alig két héttel az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciája (COP 27) előtt látott napvilágot. A most megfogalmazott problémák rávilágítanak, hogy bár az országok évről évre ígéretet tesznek a kibocsátásuk mérséklésére, sokan nem is tartják be azokat, mivel a párizsi megállapodásban foglaltak nem kötelező érvényűek. A tavalyi COP 26-on Glasgow-ban a jelen lévő 193 fél mindegyike megállapodott abban, hogy felülvizsgálják és megerősítik klímaterveiket.
A 24 ország többsége Afrikában, illetve Dél- és Közép-Amerikában található, valamint olyan szigetországok is szerepelnek a listán, mint Indonézia, Haiti, Vanuatu és Dominika – amelyek az előrejelzések szerint aránytalanul sokat fognak szenvedni az éghajlatváltozás előrehaladtával.
Mi lesz, ha nem cselekszünk?
Az ipari forradalom óta a bolygónk átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal melegedett. Ennek hatását az emberek már világszerte tapasztalhatják: a szélsőséges időjárás, az élelmiszerhiány is ennek következménye. A további felmelegedéssel ezek a hatások még intenzívebbé válhatnak: sokan már most is élelmiszer-, és vízhiánnyal küzdenek, a helyzet pedig később százmilliókat érinthet. A tengerszint emelkedése és az extrém időjárás emellett elkerülhetetlenül a migráció növekedéséhez vezet. Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges hőhullámok például a jelenleginél körülbelül kétszer gyakoribbá válnának, 1,4 Celsius-fokon túl.
Számos globális éghajlati fordulópont átlépése után, két Celsius-fokos melegedésnél már rendkívül súlyos hatása lehet a klímaváltozásnak. Ekkor kipusztulna a korallzátonyok 99 százaléka, és az antarktiszi jégtakaró nagy része is elveszne. Az Amazonas esőerdő visszaszorul, és több mint egymillió négyzetkilométernyi permafrosztos terület olvadhat ki. Ezek nemcsak az abban rejtőző vírusok kiszabadulását hozná magával, de a Föld azon képességét is csökkentené, hogy elnyeli az üvegházhatású gázokat.
