Báthory Erzsébet 44 évesen jutott özvegységre, amikor férje, Nádasdy Ferenc – akit bátorsága és kegyetlensége miatt a végvári vitézek „Fekete Bégnek” hívtak – 1604-ben meghalt a 15 éves háborúban. Magyari István református prédikátor nyomán már ekkor felröppentek az első hírek arról, hogy Csejte úrnője kastélyában okkult tudományokkal foglalkozik, és ördögi praktikákat folytat, de az ügy nem vert nagy visszhangot – írja a Rubicon.hu.
A pletykák viszont masszívan terjedtek és híztak, II. Mátyás trónra lépéséig nem került az érdeklődés középpontjába. Rendszerint olyan tetteket tulajdonítottak a grófnőnek, amelyek indítéka az öregség elkerülése volt, illetve azt is állították róla, hogy élvezettel ütötte, kínozta, majd gyilkolta szolgálóit és jobbágyait. Báthory Erzsébet rémtetteit az elmúlt négy évszázad valóságos legendákká formálta, de fontos megjegyezni: az állítólagos bűnöket soha senki nem bizonyította, sőt, az eljárás végén ítélet sem született.
Szűzek vére a kádban
A fáma szerint egy napon – fésülködés közben – egy cseléd véletlenül meghúzta az úrnő haját, ezért Erzsébet pofon vágta. Az ütés nyomán a leány vére azonnal kiserkent, az asszony bőrére cseppent, és szemmel láthatólag fiatalabbá és szebbé varázsolta azt. Báthoryt ez a tapasztalat aztán arra késztette, hogy halomra gyilkolja a várban szolgáló fiatal lányokat, és egy vérükkel megtöltött kádban fürödjön, illetve, hogy – más legendák szerint – az említett szüzek vérét igya.
Az eljárást maga II. Mátyás kezdeményezte, és Thurzó György nádor folytatta le, aki munkáját – 1610 decemberében – Báthory Erzsébet váratlan letartóztatásával kezdte meg. A per motivációit azóta is sokan találgatják. A fő indíték vélhetően a hatalmas Báthory-vagyon megszerzése volt, de sokat nyomhatott a latban Thurzó és a Báthoryak személyes rossz viszonya is.
Élete végéig befalazva
Erzsébet négy feltételezett bűntársát a királyi bíróság 1611 januárjában kínvallatás segítségével beismerésre kényszerítette, és máglyán, valamint pallos általi halálra ítélte. A vád készen állt, ám Mátyás ugyanakkor nem akarta megkockáztatni, hogy a Báthory Erzsébet ellen indított perrel magára haragítsa a magyar arisztokráciát, ezért az asszonyt soha nem citálták bíróság elé.
Ehelyett haláláig a csejtei kastély egyik befalazott szobájában tartották. A grófnő élete hátralévő négy évében senkivel nem tarthatott kapcsolatot, csupán ételt adtak neki, így aztán 1614-ben már elborult elmével érte őt a halál.
Báthory Erzsébet alakjából az évszázadok során igazi szörnyeteget kreáltak, a populáris kultúrában Báthory Drakula női megfelelője lett. Felmerül persze a kérdés, hogy a vádak mennyiben voltak megalapozottak: a történészek úgy vélik, hogy miután az eljáró hatóság motivációja anyagi jellegű lehetett, a felsorolt rémtetteket csupán a fantázia szülte.
