II. Mehmed oszmán szultán nagyratörő célt tűzött ki 1456-os nyugati hadjárata elé. Úgy fogalmazott, reggelijét Nándorfehérvárott, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben fogja elfogyasztani. Az első feladat Nándorfehérvár bevétele volt, az erősség Magyarország, és a kortársak szemében az egész keresztény világ kulcsa, kapuja volt. Ha ugyanis elesik, elesik, a török kijut a magyar alföldre, a Dunán Budáig, Bécsig vagy a Száva mentén osztrák és itáliai területekre.
Európa feszülten figyelt, III. Callixtus pápa 1456. június 29-én elrendelte, hogy minden nap délután három és hat óra között félóránként háromszor kondítsák meg a harangokat, miközben minden keresztény lélek háromszor imádkozza el az Úrangyalát.
Vallásos lendület és Hunyadi rátermettsége
A 40-60 ezer főre becsült szultáni sereg július 4-én fogta ostromgyűrűbe a várat, odabent Szilágyi Mihály mindössze hétezer védővel nézett farkasszemet a törökkel. Mehmed 200 hajóval védőzárat vont Nándorfehérvár köré, hogy megakadályozza felmentő sereg bejutását, majd a jól bevált oszmán taktika szerint elkezdte rommá lövetni a falakat. Ám elkövetett egy hibát: nem szállta meg a Duna és a Száva túlpartját.
Nagyjából 12 ezer főt számláló felmentő serege élén Hunyadi János kihasználta a helyzetet, július 14-én megsemmisítette a hajózárat, és bejutott a várba. A támadók túlereje így is elsöprő volt, a falak lerombolása után július 22-én a törökök végső rohamra indultak.
Csakhogy a Száva partján felbukkant Kapisztrán János ferences szerzetes 30 ezer fős népfelkelő serege, amelynek harcértéke – fegyvert ragadó parasztokról lévén szó – igencsak elenyésző volt. Ám a zömében szerb és magyar férfiak tapasztalatlanságát erős vallási nekibuzdulás, életük, földjük, családjuk védelme adta elszántság ellensúlyozta. Amint a török roham megindult, Kapisztrán mintegy huszadmagával csónakba pattant, a keresztesek pedig követték: Krisztus nevét kiáltva mind átkeltek a folyón, általános támadást indítottak.
Ezt látva Hunyadiék is azonnal kitörtek a várból, elsőként tönkretették, megsemmisítették a török ágyúkat. Véres, de rövid harcban szétverték, megfutamították Hódító Mehmed világuralomra törő hadát.
A déli harangszó
A nándorfehérvári diadal híre augusztus 6-án érkezett Rómába, ezt a napot (urunk színeváltozásának napját) a pápa az egész Egyház egyetemes ünnepévé tette. Callixtus rendelkezett arról is, hogy a kiszabott imádságokat ne könyörgésként, hanem hálaadásként mondják el e hívek. A győzelem és a déli harangszó 1500-ban kapcsolódott össze.
Az 1414-1418 között ülésező konstanzi zsinaton születet határozat arról, hogy Jézus urunk szenvedéseinek emlékére minden péntek délben szólaljanak meg a harangok. VI. Sándor pápa az 1500-as szent évben, amikor a keresztény világ ugyancsak komoly, sőt egyre komolyabb oszmán fenyegetéssel nézett szembe, „összekötötte” a kettőt.
Megerősítette elődjének a nándorfehérvári diadal emlékére hozott intézkedéseit, a pénteken szokásos harangozást minden napra elrendelte, időpontját pedig déli 12 órában hagyta.
