Tudomány

Ezért végezték ki a Rosenberg házaspárt

Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, hogy az atombomba jelentette előnyük évekig, talán évtizedekig behozhatatlan, lesz, ezért villámcsapásként érte őket a hír, amikor az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben. A bomba pedig tökéletes másolata volt az amerikai Fat Mannek, amely több tízezer ember életét oltotta ki Nagaszakiban – írja a Múlt-kor.hu. Hogy történt mindez?

Kémláncot hoztak létre

A New Yorkban született Julius Rosenberg, aki ifjúkora óta érdeklődött a kommunista eszmék iránt, a New York-i Kommunista Ligában ismerte meg későbbi felesését, Ethel Greenglasst. 1939-ben házasodtak össze. Villamosmérnökként Julius az amerikai hadsereg szolgálatába állt, később az Emerson műszaki vállalat kutatójaként tevékenykedett, így számos katonai-műszaki titokhoz fért hozzá. Ideológiai beállítottsága révén hamar megtalálta és 1941 végén beszervezze őt az NKVD. Rosenberg évek során számos modell, például a Lockheed P–80-as gép tervrajzait is átadta a szovjet titkosszolgálat összekötőinek, és rendszeresen szállított anyagokat a Nemzeti Repülésügyi Tanácskozó Testület különböző bizalmas iratai közül.

Ann Ronan Picture Library / Photo12 via AFP Ethel és Julius Rosenberg

A vissza nem térő alkalom 1944 nyarán jött el, amikor sógorát, David Greenglasst 1944 nyarán Los Alamosba küldték, hogy a szigorúan titkos Manhattan-terven, azaz az atombomba kifejlesztésén dolgozzon. Greenglass – Rosenberg lelkes közreműködése révén – maga is szimpatizált a kommunista eszmékkel. Több tudóstársukhoz hasonlóan nem tartották helyes döntésnek, hogy az Egyesült Államok nem oszt meg minden információt szövetségesével, a Szovjetunióval, és az atomtitok egyedüli ura lesz.

Greenglass már 1945 januárjában, New York-i eltávozása alkalmával a titkos folyamatokról készült vázlatokat és egy, a beszervezhető egyénekről készült névsort adott át sógorának. Mivel a kézírása hagyott maga után némi kívánnivalót, a testvére, Ethel gépelte be az információkat. Egyes kutatások szerint

e titkárnői tevékenységnél tovább nem jutott a kémkedésben Rosenberg felesége, így későbbi kivégzése sem lehetett jogszerű.

A következő években Julius Rosenberg nem tétlenkedett. Egyrészt ellopta az Emerson Radio Corporationtól az atombomba gyújtószerkezetének egyik alkatrészét, és azt átadta a szovjeteknek, másrészt szorgalmasan szervezett be újabb és újabb embereket.

Több ezer katona halálával is megvádolták

A szovjet kémlánc éveken át szinte zavartalanul működött, ám a szovjet atombomba bejelentését követő, nagyszabású nyomozás során a dominósor dőlni kezdett. Az FBI hamar eljutott Greenglassig, aki pár nap alatt megtörve feladta sógorát és nővérét is. Juliust 1950. július 17-én tartóztatták le, majd néhány héttel később öccse vallomása miatt Ethel is a rács mögött találta magát, holott kezdetben ő nem számított potenciális vádlottnak.

A házaspár végig ragaszkodott ártatlanságához, ám az ügy legtöbb szereplője  különböző vádalkuk keretében gyakorlatilag mind ellenük vallott. Az Egyesült Államokban tömeghisztéria indult, az emberek minden bokorban kommunista ügynököt véltek látni. A „főinkvizítor” szerepében tetszelgő Joseph McCarthy szenátor tökéletesen lovagolta meg a kínálkozó pillanatot. A kémkedés mellett több ezer amerikai katona Koreában bekövetkezett halálának felelősségével is megvádolták a házaspárt.

Bár ezt ma már megalapozatlan túlzásként egyetlen bíró sem fogadná el, az érvelés az 1950-es évek lélektanába kitűnően belefért. Hiszen – ahogy Irving Kaufman bíró az ítélet indoklásában is fogalmazott – az atomtitok szovjet kézre juttatása további amerikaiak tízmillióit sodorta veszélybe, ráadásul a szovjet atombomba hiánya esetén teljesen másként alakulhatott volna a koreai krízis is.

A bíróság végül 1951 áprilisában halálra ítélte Ethel és Julius Rosenberget. A házaspár védelmében felszólalt Jean Cocteau, Jean-Paul Sartre, Pablo Picasso, Albert Einstein, Bertolt Brecht és XII. Piusz pápa is, mondván:

a vád főként a vádalkukkal lekenyerezett „besúgók” vallomásain alapult, konkrét tárgyi bizonyítékok nélkül.

Eisenhower elnök azonban hajthatatlan volt, a kommunistákkal és a belső ellenséggel szembeni irtóhadjárat csúcsán kegyelemről szó sem lehetett. A Rosenberg-házaspárt végül hosszú jogi csatározások után, 1953. június 19-én naplementekor végezték ki. Julius és Ethel Rosenberg volt az Egyesült Államokban az első két civil személy, akiket kémkedésért halálra ítéltek. Továbbá a Lincoln elleni merénylet miatt elítélt Mary Surratt után Ethel volt az első nő, akit halálba küldtek Amerikában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik