Csikós Zoltán fémdetektoros egy különleges tárgyat, egy 11. századi norvég érmét talált a Tolna megyei Várdomb közelében – írja a Live Science. A lelet az utolsó nagy viking királyhoz köthető, a kutatók nem tudják pontosan, hogy a pénz miként jutott el a középkori Magyarország területére.
Varga Máté, a Rippl-Rónai Múzeum munkatársa és a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza szerint a penning típusú érme nagyjából annyit ért, mint a korabeli Magyarországon használt dénár. Mint hozzátette, a pénz volt túl értékes, talán arra volt elég, hogy egy napig etessenek belőle egy családot.
A lelet Várdomb külterületén került elő, Csikós Zoltán a tárgyat átadta egy hivatásosnak. A lelőhelyen terült el egykor Kesztölc, amely jelentős kereskedelmi város volt ekkoriban, Varga Máté szerint a helyszínen korábban több száz tárgyat találtak már. A szakértő hozzátette, több bizonyíték is igazolja, hogy kapcsolat volt a középkori Magyarország és Skandinávia között, ez ugyanakkor az első alkalom, amikor egy skandináv érmét fedeznek fel hazánkban.
A pénzt 1046 és 1066 között verték Trondheimben Harald Sigurdsson, azaz III. Harald norvég király számára. A lelet rossz állapotú, de így is meghatározható kora és típusa.
Az uralkodó II. Olaf norvég király féltestvére volt. A későbbi III. Harald fivére oldalán küzdött a lázadók és a dánok ellen az 1030-as stiklestadi csatában, ahol II. Olaf elesett. A csata után III. Harald Svédországon keresztül a Kijevi Nagyfejedelemségbe, majd Bizáncba menekült, külföldi tartózkodása alatt komoly katonai sikereket ért el.
1045-ben tért vissza Norvégiába, ahol I. Magnus társuralkodója, annak 1047-es halála után pedig egyedüli király lett. III. Harald évekig próbálta meghódítani Dániát, végül 1066-ban, az angliai hadjáratban esett el a Stamford Bridge-i csatában. Kudarcát sokan a viking kor végének tekintik.
A szakértők úgy gondolják, hogy a most feltárt érme 10-20 évig lehetett forgalomban. A datálás alapján a tárgy talán Salamon magyar király (1063-1074, meghalt: 1087) idejéhez köthető. A Képes Krónika szerint az uralkodó 1074-ben kíséretével Kesztölcnél táborozott, lehetséges, hogy a tárgyat sokszínű udvarának egyik tagja hagyta el. Tudjuk, hogy a magyar királyok kíséretében több nép is képviseltette magát, Szent István szolgálatában például varégok is állhattak.
Az is elképzelhető azonban, hogy a pénz egy kereskedő révén érkezett meg a térségbe. Kesztölcön is áthaladt az a jelentős nemzetközi út, amelynek elődjét a rómaiak alakították ki a Duna mentén. Az utat nemcsak királyok, hanem kereskedők, zarándokok és katonák is használták.
