A Leibniz-IZW tudósai a rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) zsákmányspektrumát vizsgálták, és megállapították, hogy ez a gyakori denevérfaj gyakran pusztul el szélturbinák miatt Németországban, ami felboríthatja a helyi táplálékláncot is – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben.
A Conservation Science and Practice szaklapban megjelent tanulmány rávilágít arra, hogy a szélturbinák nemcsak a madarakra, de a denevérekre is veszélyesek lehetnek. Az erőművek csökkenthetik a denevérpopulációt, és ez messzemenő következményekkel járhat a helyi biodiverzitásra. A populációcsökkenés miatt megszakadhatnak a természetes táplálékláncok, aminek negatív következményei lehetnek a mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra. A tanulmány bemutatja, hogy eddig mekkora mértékben becsülték alá a denevérek funkcionális jelentőségét az élőhelyek szempontjából.
A kutatók a denevérek által elfogyasztott rovarokra összpontosítva dokumentálták, hogy milyen mértékben vesztettek funkcionális fontosságukból az élőhelyek szempontjából. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a denevérek elvesztése megzavarja a meglévő táplálékláncokat, és ezért a kártevők és a kellemetlen fajok számának növekedéséhez vezethet, amit vegyszeres kártevőirtással lehet kompenzálni.
A szélenergia vitathatatlanul hozzájárul a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A kutatók viszont azzal érvelnek, hogy az ilyen turbinákhoz nagy hely szükséges, és az ökológiai mellékhatások az érintett állatcsoportokra, például a denevérekre és rovarokra nézve hatalmasak. Németországban a közelmúltban úgy döntöttek, hogy megduplázzák a szélenergia-termelésre használt területet, különösen a mezőgazdasági területeken és az erdei monokultúrákban. Ezeket az ökoszisztémákat már eleve a biológiai sokféleség csökkenése jellemzi, mivel az elmúlt évszázadok során számos intenzifikációs hullámon mentek keresztül, megtisztították a termőföldeket, és optimalizálták a termesztési módszereket a betakarítás növelése érdekében.
A kutatók szerint nem ismerjük a jelenlegi földhasználat intenzitásának a biológiai sokféleségre és ezen élőhelyek ellenálló képességére gyakorolt következményeit. Ez annál is inkább sajnálatos, mert ez az átalakulás jelenleg nagy léptékben megy végbe. Azzal érvelnek, hogy sokkal részletesebben meg kell értenünk, az energiaátmenet milyen hatással van a biológiai sokféleségre ezeken az élőhelyeken.
Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenképpen el kell vetnünk a szélturbinák lehetőségét. A számok azt mutatják, hogy évente több mint tíz denevér pusztul el minden egyes hagyományosan üzemeltetett szélturbinánál. Ez a Németországban működő 30 000 szélturbinánál évente hat számjegyű denevérhalálozást jelent. Az újonnan telepített turbinákat átmenetileg leállítják a nagyobb denevéraktivitás időszakában. Ez évente egy-két egyedre csökkenti a denevérpusztulást. A régi típusú turbinák azonban még mindig egész évben zavartalanul üzemelnek, denevéraktivitástól függetlenül.
