Tudomány

Élete végére megőrült Kolumbusz

Kolumbusz Kristóf, a későbbi spanyol gyarmatbirodalom megalapozója egész életében úgy gondolta, az isteni gondviselés és beavatkozások vezetik útján. Amikor harmincas éveiben egy hajótörést követően az evezőbe kapaszkodva ért ki a partra Portugáliában, úgy gondolta, maga Isten mentette meg, és más alkalmakkal is magáénak tudhatja majd a gondviselőt támogatását – írja a Múlt-Kor.hu.

Mire 1492 és 1504 között megtett négy transzatlanti utat, már névadó szentjével azonosította magát.

A gyermek Krisztust a megáradt folyón átvivő Szent Kristófhoz hasonlóan ugyanis neki is nehéz utat kellett megtennie a vízen át Krisztus súlyát hordozva. 1501-ben már a Christo Ferens (szó szerint „Krisztust hordozó” latinul) névvel írta alá leveleit, és a fejébe vette Jeruzsálem elfoglalását. Abban hitt, hogy Jeruzsálemet és a Sion-dombot egy Spanyolországból érkező keresztény fogja újjáépíteni – és abban reménykedett, hogy ő maga lesz az.

Wikipedia.hu Kolumbusz Kristóf Sebastiano del Piombo festményén

53 évesen, 1504-ben utolsó útjáról visszatérve Spanyolországba rosszabbodni kezdett az egészségi állapota. Szemei rendszeresen bedagadtak, ettől nem tudott olvasni és fájdalmai is voltak – betegségét korábban köszvényként vagy reumaként azonosították, ma azonban valószínűbbnek tűnik, hogy egy Reiter-szindróma nevű kór kínozta. Kolumbusz Sevillába ment és várta, hogy az udvarba szólítsák – hiába. Támogatói, Ferdinánd király és Izabella királynő már kételkedtek mentális egészségében, és nem állt szándékukban semmiféle hivatalt adományozni neki szolgálataiért cserébe.

A felfedező élete utolsó másfél évét meglehetősen boldogtalanul töltötte Valladolidban, ahol ugyan kényelemben élt és gondoskodott róla családja, ám elmeállapota egyre zavartabbá vált. Szüntelenül követelte a hivatalos elismerést, pénzt és kiváltságokat, amelyeket ígértek neki. Segoviánál 1505-ben sikerült néhány szót váltania a királlyal, miután öszvérháton odabaktatott, azonban a király diplomatikusan nem foglalt állást a kérdésben. Kolumbuszt ezután főként legidősebb fia, Diego képviselte az udvarban, a királyi gárda tagjaként.

A felfedező 1506. május 20-án hunyt el abban a hitben, hogy Ázsia keleti vidékeit hajózta be. Azokban az években még senki nem tudta, hogy valójában egy új földrészt fedezett fel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik