A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentése alapján a világ vezetői nincsenek felkészülve a békét fenyegető összetett és kiszámíthatatlan fenyegetések új korszakára – írja az IFLScience. A szakértők azt vizsgálták, hogy a környezeti válságok, mint amilyen a klímakrízis és az erőforrások szűkössége, miként vannak kölcsönhatásban a konfliktusokkal és egyéb folyamatokkal, például a Covid-19 következményeivel. A kutatók ajánlásokat is megfogalmaznak a kormányok és más döntéshozó szervek számára.
2010 és 2020 között nagyjából megkétszereződött, 56-ra emelkedett az olyan katonai konfliktusok száma, amelyekben legalább az egyik harcoló fél egy állam kormánya.
A menekültek és erőszakkal elköltöztetett személyek esetében is duplázódás volt megfigyelhető, számuk 82,4 millióra emelkedett. 2020-ban a telepített, harcképes nukleáris robbanófejeknél is növekedés zajlott az évekig tartó csökkenést követően, 2021-ben pedig először lépte át a katonai költekezés a 2 billió dolláros határt.
A folyamat már az ukrajnai invázió előtt elkezdődött. A szakértők úgy vélik, hogy korábban nem tapasztalt, összetettebb kockázatokkal néz szembe az emberiség. A kutatók szerint a biztonsági kihívások és a környezeti problémák összekapcsolódnak, statisztikailag azok az országok néznek szembe a legmagasabb szintű ökológiai fenyegetéssel, ahol a leginkább sérülékeny a béke.
Az érintett államok általában keveset tesznek a globális környezeti válságért, de elszenvedik annak következményeit. „Az ENSZ folyamatban lévő békeműveleteinek fele az éghajlatváltozás hatásainak leginkább kitett országokban zajlik. Ezek az összefüggések nem véletlenek” – írja az SIPRI csapata.
A bizonyítékok azt mutatják, hogy a klímaváltozás és a szélesebb környezeti krízis társadalmi és politikai instabilitást okoz, ami erőszakhoz vezethet. A harcok aztán nemcsak a környezetet károsítják, hanem a hatékony környezetvédelmi irányítást is megnehezíti. A konfliktusok emellett a nemzetközi környezetvédelmi együttműködéseket is akadályozhatják.
Dan Smith, a SIPRI igazgatója szerint a kihívások hatalmasak, az idő pedig kevés. „Még ha a kormányok kezelni is tudják az olyan akut helyzeteket, mint az ukrajnai invázió vagy a Covid-19-világjárvány, nem téveszthetik szem elől az előttük álló komoly kihívásokat” – tette hozzá.
A szerzők abban bíznak, hogy a jelentéssel felhívhatják a közvélemény és az intézmények figyelmét. Úgy gondolják, hogy fajunk rendelkezik a megküzdéshez szükséges képességekkel és tudással, és reményt meríthetünk a kormányok, a civil társadalom, a helyi közösségek és a nemzetközi csoportok sikeres együttműködéseiből.
