Az óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb darazsa, akár öt centiméter hosszúra is megnőhet, teste vaskos, szárnyfesztávolsága eléri a 7-8 centit – ebben a cikkben mutattuk be őket. Feltűnésükre májustól számíthatunk, kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek akár nagy tömegben is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye ugyanakkor hangsúlyozza:
Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi tőrösdarázsfaj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság sajnos évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés hatására a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik le a tőrösdarazsakat.
A rovarcsalád hazai képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek. Ezek a rovarok nem tévesztendőek össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal.
A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják, mérgük pedig nem fájdalomkeltésre, hanem lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.
Megjelenésükre ott számíthatunk, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort.
A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének. Ne féljünk tehát a májustól a nyár végéig tömegesen feltűnő, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsaktól. Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen „rajzást”, érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak az életét.
