Egy új tanulmány alapján már félórányi irányított nevetés is felér egy könnyű testmozgással, és javítja a közérzetet. Az ELTE kutatói az egyre elterjedtebb nevető jóga pszichés és élettani hatásait vizsgálták – olvasható az egyetem közleményében.
Régóta tudni, hogy az őszinte, természetes nevetésnek nagy szerepe van a lelki egészség megőrzésében, csökkenti a stresszt, és pozitív változásokat idéz elő a szervezetünkben is. Az viszont kevéssé ismert, hogy az irányított, öngerjesztett nevetés is képes-e előidézni ezeket a pozitív hatásokat, noha maga az elképzelés már az 1990-es években megszületett, és mára hahota jóga vagy nevető jóga formájában az egész világon elterjedt.
A módszer lényege, hogy a résztvevők kacagást kiváltó gyakorlatokat kombinálnak a jógából ismert légzőgyakorlatokkal. Nagy előnye, hogy az öngerjesztett nevetés könnyen átfordul valódi kacagásba, főleg, ha társaságban művelik. Szabó Attila, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet oktatója és kollégái ezért két kísérletben mérték fel a hahota jóga egészségre és pszichés jóllétre gyakorolt hatásait.
Az első vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a nevetés puszta vizuális élménye is képes-e a pozitív érzelmek kiváltására. Hogy ezt megtudják, 13 egyetemi hallgató számára levetítettek egy 25 perces, hahota jógaórát bemutató videót. A kísérlet során a szakemberek pulzusmérő öv segítségével figyelték a tesztalanyok szívritmusát, érzelmi állapotukat pedig kérdőíves módszerrel mérték fel.
Az eredményekből megállapították, hogy a hahota jóga puszta nézése is jótékonyan hat a lelki állapotra, miközben figyelemreméltó szív- és légzőrendszeri reakciót vált ki. A kisfilmek nézése közben a résztvevők annyi energiát használtak fel, ami megfelel egy enyhe fizikai testmozgásnak, és nagyjából a hetente 1-3 alkalommal sportoló emberekre jellemző.
A második kísérletben egy valós, budapesti jógakurzus résztvevőit vizsgálták. A hahota jógára huszonöt 60 év körüli nő csatlakozott be, akiknél szintén elvégezték az előző kísérletben is alkalmazott méréseket.
A jókedv pozitívan hatott az egészségre is: a tesztalanyok többségénél nőtt az elégetett kalóriamennyiség és a pulzusszám is. Más fizikai tevékenységekkel összehasonlítva a jógázók valamivel kevesebb energiát égettek el, mint ugyanennyi idő alatt biciklizéssel, de többet, mint például főzéssel.
A két vizsgálatot összegezve a kutatók úgy látják, hogy habár a hahota jóga önmagában nem elegendő mozgásforma az egészséges életmód fenntartásához, számos pozitív pszichés és fiziológiai előnye miatt biztonságos, kellemes fizikai aktivitást és kikapcsolódást jelent az ötven év feletti nők számára.
