Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem professzora adott interjút a Partizánnak. A kutató évtizedek óta foglalkozik klímavédelemmel, illetve a klímaválságra adható lehetséges válaszokkal, és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) munkájában is részt vesz.
Ürge-Vorsatz Diána szerint a klímaválság igazán a 2010-es évek végén, a 2020-as évek elején vált a közbeszéd meghatározó témájává. Úgy látja, ebben az IPCC 2018-as, 1,5 Celsius-fokos éghajlati jelentésének is komoly szerepe volt, ennek kiadását követően bontakozott ki Greta Thunberg később világméretűvé növő mozgalma, az alulról jövő nyomás pedig végül megváltoztatta a politikai és az üzleti retorikát.
A fordulópontot a párizsi klímacsúcs jelenthette, itt az országok történelmi vállalásokat tettek a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Bár Ürge-Vorsatz Diána szerint az ígéretek jelentősek voltak, a megvalósítás egyelőre nem megy, a klímacélok és a cselekvések között pedig ellentét tapasztalható a kormányok, a cégek és az egyének szintjén.
A kutató úgy véli, rendszerszintű átalakulás kellene az energia termelésében és használatában. Gulyás Márton azon felvetésére, hogy Paksot nem lehet napelemparkokkal kiváltani, a kutató azt felelte, hosszú távon a napenergia jelenthetne alternatívát. Az atomenergiával kapcsolatban elmondta, nem pusztán éghajlati, hanem tágabb környezeti katasztrófával is szembe kell néznünk. „Sosem szerettem azokat a technológiákat, amik arról szólnak, hogy élünk, mint Marci Hevesen, és majd a gyerekeink fizessék a cechet” – emelte ki, hozzátéve, hogy az atomenergia éppen erről szól.
Noha Magyarország megújuló energiaforrások szempontjából nehezebb helyzetben van, az energiahatékonysági potenciál igen magas. Épületparkunk az egyik legkevésbé hatékony a világon, és óriási lehetőségek rejlenek az épületek felújításában. A fejlesztéseknek számtalan következménye lehetne, többek között az orosz energiafüggőség is mérséklődhetne, vagy megszűnhetne.
Mint hozzátette, a probléma a felújításokkal az, hogy politikailag nehezen vállalható, nagyon lassú folyamatról van szó. Egy-egy négyéves ciklus alatt jobb esetben a családok 12 százalékát lehetne elérni egy ilyen programmal, míg ugyanazt a keretet egyenlően kiosztva, például rezsicsökkentéssel vagy árstoppal, jóval több választópolgárt lehet elérni. A folyamatot tovább nehezítik a gazdasági érdekek. „Nyilván a gáziparnak nem érdeke, hogy leszigeteljük az épületeket” – nyilatkozta.
Drasztikus átalakulásokra van szükség
Ürge-Vorsatz Diána szerint a klímaváltozásban nem minden ország és ember felelős azonos mértékben. A hagyományosan fejlett régiókban például régebb óta használnak fosszilis energiahordozókat, a gazdagság miatt pedig ma is jelentősebb ezeken a helyeken a kibocsátás. Az egyenlőtlenség egyébként hazánkban is megfigyelhető.
Magyarország lakosságának a fele körülbelül átlagban három és fél tonnát bocsát ki, míg a legfölső 1 százalék 55 tonnát
– mondta, hozzátéve, hogy az EU-s átlag 6 tonna körül mozog. A kutató nem biztos benne, hogy a problémát szabad piaci alapon meg tudják oldani. Úgy gondolja, hogy gazdasági modellváltásra van szükség, és azok a cégek, amelyek előbb megteszik a szükséges lépéseket, előnyre tehetnek szert.
Ürge-Vorsatz Diána személyiségéből és az IPCC-ben végzett munkájából adódóan távol tartja magát a politikától, sokan mégis egy politikai esemény miatt, a CEU 2017-es ellehetetlenítésekor ismerték meg a nevét. A megrendült kutató a Hír TV stúdiójában, Kálmán Olgánál tudta meg, hogy Áder János aláírta a felsőoktatási törvény módosítását. Ürge-Vorsatz Diána nem sokkal korábban azt írta a Facebookon, Fidesz-szavazóként csalódott, és bízik az államfőben.
A szakértő az ügyet sok kollégájával együtt egyéni tragédiaként éli meg, mint mondta, most éppen azt kell eldöntenie, hogy az egyetemet követve ki tud-e költözni Bécsbe. A történtek ellenére Ürge-Vorsatz Diána továbbra is tiszteli Áder Jánost.
Az Ürge-Vorsatz Diánáról készített korábbi portrénkat itt olvashatja.
