A yellowstone-i szupervulkán esetleges kitörése nagyon súlyos hatásokkal járna, az esemény három amerikai államban gyakorlatilag mindent elpusztítana, de következményeit a világ távoli tájain is érezhetnék. Szakértők tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével monitorozzák a vulkánokat, köztük a yellowstone-it is, amelynek kitörése valószínűleg a legnagyobb értéket kapná a VEI skálán. Hogy vajon mikor robbanhat ki a tűzhányó, és az esemény miként érintené a bolygót, az kiderül a Viasat Nature-ön február 12-én szombaton 13 órától látható, a Yellowstone-i szupervulkán című dokumentumsorozatból.
A világ leghíresebb nemzeti parkja alatt 10 kilométerrel egy hatalmas vulkánrendszer fekszik. A szupervulkán kitörése pillanatok alatt milliókat ölne meg, 2 millió tonna kénsavat juttatna a légkörbe, három teljes államot rombolna le, amelyeket 4 méter magas láva- és hamuréteggel fedne be, a levegő pedig azonnal mérgezővé válna. Az előrejelzések alapján a kitörés első 24 órájában a forró hamu akár 1600 kilométerre is eljutna a Yellowstone Nemzeti Parktól, a következő napokban aztán egész Amerikát hamu temetné be, az élőlények java pedig megfulladna a mérgező levegőben.
A hamu 72 óra alatt Európát is elérné, és ha elég magasra jutna, akkor a világ minden pontját érintené, ami világszerte számos fajt sodorna veszélybe. A kitörést az úgynevezett vulkanikus tél követné: a Föld átlaghőmérséklete akár egy egész évtizedre 10-15 Celsius-fokkal csökkenhetne a légkörben felhalmozódott hamu miatt. A folyamat hatására egy kisebb jégkorszak alakulna ki, ami globális élelmiszerhiányhoz vezetne, a hamu pedig gyakorlatilag ellehetetlenítené a légi közlekedést is.
Az óriásvulkán eddig háromszor tört ki: egyszer 2 millió, majd 1,3 millió, végül 640 ezer évvel ezelőtt. Magmakamrájában annyi anyag van, hogy azzal tizennégyszer lehetne feltölteni a Grand Canyont.
A szakértők folyamatosan dolgoznak azon, hogy jobban megismerjék a vulkánkitörések folyamatát, és ezáltal megjósolhassák a tűzhányók várható viselkedését. A modern technológiák segítségével munkájuk könnyebbé vált: a drónok akár kitörés közben is vehetnek mintát közvetlen közelről, a műholdak pedig a kitörés előtti aktivitást is képesek megfigyelni, és rögzíteni tudják azokat a néhány milliméteres földfelszíni változásokat, amelyek aztán föld alatti aktivitást eredményezhetnek.
Természetesen a Yellowstone is folyamatos megfigyelés alatt áll: tucatnyi szeizmométer rögzíti a legkisebb földmozgásokat, mérik a folyók kémiai összetételét, sőt még egy gravitációs monitort is beüzemeltek, ugyanis a tömegvonzás változhat annak függvényében, hogy mennyi magma gyűlt össze a felszín alatt. A kitörés előrejelzése azonban még nem egzakt tudomány, csupán jóslatokra képesek a szakértők. A kutatók csak egy dologban biztosak, hogy a yellowstone-i szupervulkán egy időzített bomba.
