Az idei évben kilenc hónapon keresztül folyamatos lávaöntő vulkáni működés zajlott a Földön, ráadásul Európához tartozó területeken. A kilenc hónapból hat Izland délnyugati csücskében történt, majd amikor ez szeptember 18-án leállt, másnap új helyen indult a vulkáni kitörés: a Kanári-szigetekhez tartozó La Palmán.
Mindkettő legeket döntő kitörés volt. Izlandon mintegy 800 év szünet után folyt láva a Reykjanes-félszigeten, és az egyik leglátogatottabb vulkáni esemény lett. La Palma nyugati felén pedig a sziget a történelme leghosszabb és legnagyobb vulkáni működését élte át. Most úgy tűnik, mindkettő befejeződött, legalábbis egyelőre – írja a 24.hu-nak küldött összefoglalójában Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
Völgyeket töltött fel
Egy vulkánkitörés végét legalább annyira nehéz előre jelezni, mint ahogy a kezdetét. Az izlandi Fagradalsfjall – vagy más nevén, Geldingadalir – kitörése február 19-én éjszaka indult: nem volt váratlan, mondhatni évekig tartottak az előkészületek. Az utolsó hetek már nagy izgalomban teltek, a modern vulkanológiai műszeres megfigyeléseknek köszönhetően nemcsak a kitörés helyét lehetett viszonylag pontosan előre jelezni, hanem azt is, mekkora mennyiségű magma nyomult a felszín alá, és a láva várhatóan mely területeket fogja elönteni.
A vulkáni működés lakott területtől távol zajlott, de azért annyira nem túl távol, hogy az érdeklődők ne tudják megközelíteni. A XXI. század egyik legnagyobb vulkánkitörése is Izlandon történt, ami a Vatnajökull gleccser előterében zajlott, ahol több mint 1,5 köbkilométer láva terült szét – az a terület nem volt megközelíthető, most viszont naponta százak, ezrek látogattak ki a helyszínre.
Volt itt minden: kedélyes röplabdázás, romantikus lánykérés, iskolai és egyetemi kihelyezett tanóra, de leginkább ámulat, ahogy a földköpenyben keletkező magma a felszínre tört. Az első időben egy hasadék mentén több helyen spriccelt ki a láva, majd végül egy kürtő maradt aktív, és látta el hónapokon keresztül utánpótlással a lávafolyamokat.
A vulkáni működés sajátosságai voltak a lávafolyást elterelő műveletek. Megvolt ugyanis a veszélye, hogy a láva déli irányba kijut a völgyekből, és ez veszélyezteti a partvidéken haladó Suðurstrandarvegur autóutat, illetve a mellette húzódó optikai kábeleket. A több méter magas földtorlaszok helyenként sikeresen térítették el a lávát, de néhány helyen kevés volt az ellenállás, vagyis a láva megállíthatatlanul ment tovább.
Fél év nyugalom
Végül az utolsó, kulcsfontosságú ponton már nem jutott túl, így a vulkáni működés nem okozott anyagi kárt. Hasznot annál többet, hiszen a repülőjáratok még a szigorú járványügyi előírások mellett is rengeteg turistát hoztak a szigetre, akik a reptérről egy órán belül a kitörés helyszínén lehettek. Megteltek a környék szálláshelyei, egyes hétvégeken nem lehetett autót bérelni, mert mind elkelt.
A vulkáni működés szeptember közepén leállt, azonban a vulkanológusok óvatosak voltak, hogy rögtön befejezettnek nyilvánítsák azt. Izlandon a vulkánkitörések monitorozásával, előrejelzésével hivatalosan az Izlandi Meteorológiai Intézet foglalkozik, ahol az előírás szerint akkor állapíthatják meg egy vulkánkitörés végét, ha három hónapon keresztül nem jön felszínre magma. Ez az idő telt le december 18-án, így a Fagradalsfjall kitörésének immár hivatalosan is vége. Legalábbis a felszínen, a mélyben azonban további mozgolódás figyelhető meg.
Novemberben a kitörés helyétől északra lévő Keilir-hegy közelében észleltek kisebb felszínemelkedést és ismétlődő földrengésrajokat, amit a magma felnyomulása váltott ki. Végül nem lett ebből vulkáni működés, de az eset felhívta a figyelmet arra, hogy van esély a folytatásra. Tényleg van esély?
Évtizedekig folytatódhat
A Reykjanes-félszigeten ritka a vulkáni működés, legalábbis emberi időléptékben, hiszen a területet mindenhol lávatakaró borítja. Utoljára azonban közel 800 éve volt ezen a szárazföldön vulkánkitörés, 1210–1240 között. Akkor és az azt megelőző vulkáni kitörési időszakokban is több évtizeden keresztül folyt a lávaöntő esemény.
Mindezek alapján az izlandi vulkanológusok azt jelezték, hogy a mostani működés is egy hasonló folyamat kezdete lehet. De hogy ez miképpen zajlik, ezt csak most tudjuk megtapasztalni. Ahogy akkor is, most is lehetnek több hónapos, éves szünetek, de jó esély van arra, hogy a vulkáni működés felújul, és egy másik, közeli helyszínen fog felhasadni a felszín.
Ez egy kivételes lehetőséget ad a szakembereknek, hogy a modern műszeres eszközökkel és tudástárral értelmezzék és kövessék folyamatosan a történéseket a forrástól, azaz a magmaképződéstől a felszínig, vagyis a vulkáni kitörésig. Ezek a megfigyelések és adatok nagy segítséget jelenthetnek a később más helyen, esetleg jóval nagyobb népsűrűségű területen (például Mexikóban, Új-Zélandon) történő vulkánkitörések előrejelzéséhez és veszélykezeléséhez.
Az eddigi leghosszabb és legnagyobb
Az izlandi vulkáni működés után La Palma is – úgy tűnik – lecsillapodik. Itt három hónap alatt jutott a felszínre annyi magma, mint Izlandon fél év alatt. A másik különbség, hogy ez a vulkáni működés lakott területen folyt, több mint 3000 házat rombolt le, teljes települések semmisültek meg, értékes banánültetvények estek áldozatul. A láva 11 négyzetkilométernél is nagyobb területet borított be, ez több mint kétszerese az izlandinak.
December 13-án aztán hirtelen lecsökkent a földremegés, a felszín felé nyomuló magmát jelző kén-dioxid gáz mennyisége is minimális lett. Úgy tűnik, itt is vége a sziget eddig ismert leghosszabb és legnagyobb kitörésének. Tanulság, feldolgozandó tudományos megfigyelés, adat azonban itt is bőségesen született.
2021 a lávaöntéses kitörések éve volt, de nem szabad megfeledkezni a nagy, robbanásos kitörési eseményekről sem, mint például a karibi St. Vincent szigetén lévő La Soufriére vulkán április feléledéséről, az indonéziai Semeru tragikus kimenetelű eseményéről, és már itt a legfrissebb hír, a Tonga térségben történt heves, robbanásos kitörésről, ami a tenger alatt következett be, de több mint 10 kilométer magas kitörési felhőt eredményezett.
