A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén szeptember 19-én kezdődött vulkáni működés, aminek ereje nem csökken. Közel 3000 ház, ipari létesítmények, banánültetvények és temetők tűntek el a több méteres lávafolyamok és vulkáni hamuüledékek borításában, a rombolás mellett azonban a vulkán épít is.
A mintegy 4 kilométeres utat megtevő, több ágra szakadt lávafolyamok elérték az Atlanti-óceánt, és több helyen is lávadeltát építettek, ami azt jelenti, hogy a sziget területe több tucat hektárral nőtt.
Drámai események ezek, felidézik, hogyan keletkeztek valamikor a szárazföldek, a kontinensek. Ebben a vulkáni működésnek volt kulcsszerepe és most mindez, ha kicsiben is, de a szemünk előtt zajlik, így nő a sziget, így keletkezik új szárazföld – írja elemzésében Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
Addig azonban még el kell telnie egy kis időnek és főként, be kell fejeződnie a vulkáni működésnek.
Ostromolja a legeket
Egyelőre úgy tűnik, a vulkánkitörés nem akar véget érni. Hosszát tekintve már meghaladja az 1677-78-os San Antonio, avagy Fuencaliente kitörés idejét, nagyságában pedig annak a kitörésnek már több mint ötszöröse. Ennél hosszabb csak az 1646-os Martín (82 nap) és a 1585-ös Tehuya (84 nap) kitörés volt, azonban ezek nagysága sem éri el a mostaniét.
Ezt a vulkanológusok a felszínre került vulkáni anyag térfogatával mérik, az egyik számítás csak a robbanásos kitörés képződményét, a laza vulkáni hamuüledéket veszi alapul. Ennek mennyisége már meghaladta a 10 millió köbmétert, ami azt jelenti, hogy a vulkáni kitörések nagyságára általánosan használt, 8 fokozatú VEI (vulkáni robbanásossági index) skálán elérte a 3-as fokozatot. Ilyen kitörést Európában (Izlandot nem számítva) utoljára a Vezúv mutatott a legutolsó, 1944-es kitörése során.
A lávafolyamok mérete azonban ennél jóval nagyobb, térfogatuk meghaladja a 130 millió köbmétert. Összességében, egy másik skálán, ami a felszínre került vulkáni anyag össztömegét veszi alapul, ez már egy 4,8 magnitúdójú kitörés, ami jelentősnek mondható és lassan összevethető lesz az izlandi Fagradalsfjall kitörés nagyságával. A különbség azonban az idő: az izlandi kitörés 7 hónapig tartott, La Palma szigetén pedig „csupán” 2 hónapja zajlik.
Ez azt jelenti, hogy itt jóval nagyobb intenzitással tódult a felszínre a magma, olykor elérve a másodpercenkénti 60-80 köbméteres mennyiséget.
Újabb és újabb adagok
A vulkánkitörés előrejelzés nem csak a kezdeti időszakban fontos, hanem a kitörés alatt is, ezért a vulkanológusok folyamatosan értékelik a mélyről jövő, a magma mozgására utaló jeleket. Ilyenek a földrengések, azok nagysága és kipattanási helyei, a harmonikus földremegés kilengés mértéke, a földfelszín emelkedése és a vulkáni gázok kibocsátása.
Hosszabb távon ezekből az olvasható ki, hogy bár lassú gyengülés tapasztalható, azonban időszakonként újabb és újabb magmaadagok érkeznek a felszínre. Ez történt néhány nappal ezelőtt is, amikor a földrengések kipattanási mélysége 30-40 kilométer mélységközre koncentrálódott, majd egy nappal később már a többség 10-13 kilométer mélyről jött. A felszín néhány centimétert emelkedett a kitörés központja környékén. Egyértelmű volt, hogy rövidesen ez a vulkáni kitörésben is változást fog okozni.
Egy ház udvarán tört fel
November 15-én valóban megtörtént ez a változás, azonban mindez meglepő módon történt. A magma nem a vulkáni kúp valamelyik kürtőjét választotta felszínre jutásra, hanem száz méterrel arrább hasította fel a felszínt.
olykor másodpercentként több métert megtéve lefelé a meredek lejtőn. Mindez összhangban volt azzal a várakozással, hogy a nagy mélységből mindössze néhány nap alatt felszínre törő magma fizikai és kémiai sajátosságai nem sokat változtak, ezért könnyen folyós, gyorsan mozgó tulajdonságú volt.
A lávafolyamok újabb házakat romboltak, égettek fel, majd áthaladtak Las Manchas település temetőjén. Hasonló esemény történt szombaton is, amikor a vulkáni kúp északi oldala hasadt fel és a lávamező északi oldalán indult el gyorsan mozgó lávafolyam. Ilyen eseményekre számíthatunk a következő napokban is, amikor a kérdés már az lesz, hogy a vulkáni működés vajon hosszát tekintve is csúcstartó lesz-e La Palma szigetén (ehhez még két hét szükséges).
A vulkán vagy az emberi tevékenység?
Végül, a folyamatos vulkánmonitorozás eredményeiből egy másik érdekes és lényeges következtetés is kiolvasható. A felszínre törő bazaltos magmából nagy mennyiségű kén-dioxid és szén-dioxid gáz is a légkörbe jut, ami időszakonként komoly problémát okoz a környező településeken. Olykor felvetődik, hogy a vulkánok mekkora mennyiségű szén-dioxid gázt bocsátanak a légkörbe és ez meghaladhatja-e az ember által produkált mennyiséget.
Nos, itt most pontos mérési adatok vannak napról-napra. Látjuk, hogy a jelenlegi vulkánkitörés során napi 1500-2500 tonna szén-dioxid gáz jut a felszínre. A Kanári-szigeteken az emberi tevékenység során naponta kibocsátott szén-dioxid mennyisége 32000 tonna, azaz a vulkáni működés ennek csak töredékét adja.
