Tudomány koronavírus

Saját ajánlásával ment szembe Merkely Béla

Az oltási kedv növeléséről adott interjút az RTL Klub Reggeli című műsorában Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, szúrta ki Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő. Merkely elmondta, hogy ő két Szputnyik oltása után megkapta a harmadikat is, Janssent választott – erről a kombinációról azonban korábban azt mondta, hogy nem javasolt. „Az mRNS vakcina után jöhet vektorvakcina (például az egy dóziusú Janssen), míg az Astra Zenecát vagy Szputnyik V-t kapottaknak más típusú oltóanyagra van szükségük” – mondta akkor.

Kapcsolódó
Merkely Béla elmondta, ki kérje a harmadik oltást, és hogy mire kell figyelni
A rektor szerint a harmadik oltásnak nincs veszélye, de figyelni kell arra, hogy ki mit kap.

Most pedig arról beszélt, ha kell a negyedik oltás majd hat hónap múlva, azt is fel fogja venni.

A kormány harmadik oltásokkal foglalkozó táblázatában is mRNS-vakcinák, illetve a Sinopharm szerepel a Szputnyik V után javaslatként, de korábban szakértők is azt mondták: vektorvakcinára ugyanilyennel oltani nem ajánlott. Lisziewicz Julianna immunológus szerint a vektoralapú vakcinák, tehát a Szputnyik, az AstraZeneca és a Janssen nem adhatók újra. Nem azért, mert veszélyes vektorra vektort oltani, hanem azért, mert felesleges.

Mohos Márton / 24.hu

A vektorvakcinák lényege, hogy a SARS-Cov2 tüskefehérjét hordozó gént – amelynek hatására immunrendszerünk felépíti a kórokozó elleni védelmét – egy másik, az ember számára teljesen ártalmatlan vírusba ültetve juttatják a szervezetbe. Ez az úgynevezett adenovírus vagy vírusvektor. Fennáll azonban a lehetősége, hogy a szervezet antitestek termelésébe kezd az adenovírus ellen is, így az ismétlésnél az oltóanyag nem, vagy nem kellő mértékben jut célba. Biztos tudásunk még nincs a kérdésben, ezért alkalmazzák inkább nemcsak a vakcinák, hanem a vakcinatípusok keverését is az emlékeztető oltásoknál, és ezért nem javasolnak vektorvakcinát vektorvakcinára. Sőt, ugyenezen megfontolásból alkalmaznak a Szputnyik-V-nél különböző adenovírusokat, az első dózisnál adenovírus 26-ot, a másodikban adenovírus 5-öt. A Janssen egydózisú készítménye adenovírus 26-ot tartalmaz, tehát elméletben fennáll az esélye, hogy a Szputnyikra ráoltva nem éri el a kívánt hatékonyságot.

Tudomásunk szerint Merkely Béla nyilatkozata óta nem érkezett kutatási eredmény a Szputnyik és a Janssen keverésére, így nem tudni, mire alapozza a rektor azt, hogy a két vakcina jól működik együtt. Janssent adatni az Európai Unióban eddig el nem fogadott vakcinára azért lehet hasznos, mert ezzel így már szabadon lehet utazni külföldre is, míg az mRNS-vakcinákból továbbra is kettő kell ehhez. Információink szerint egyébként egyes oltópontokon bármire oltanak bármit, így elméletileg, aki nagyon akar, vektorvakcinára is szerezhet vektorvakcinát – csak nem biztos, hogy védettség szempontjából jól jár vele. Találkoztunk olyan esettel is, amikor azonban megtagadták a Janssen oltás beadását két dózis Szputnyik felvétele után.

A Szputnyik-Szputnyik-Janssen kombinációt kapta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is, aki október végén elkapta a koronavírust, de enyhe tünetekkel átesett rajta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik