Mária Terézia nem törődött bele, hogy az osztrák örökösödési háborúban elvesztette Sziléziát, ezért 1756-ban hadat üzent Poroszországnak. A királynő mellett hadba lépett Oroszország, Svédország és Franciaország, Nagy Frigyes porosz király védekezni kényszerült, 1757 őszén csapatai Szilézia mélyén küzdöttek az osztrákokkal. Ezt használta ki Hadik András tábornok, amikor Lotharingiai Károly Sándor fővezér megbízásából:
Az ötnapos felvonulás során ügyes manőverekkel leplezte végcélját, miközben Buchholzban elpusztította Frigyes egyik legfontosabb fegyvergyárát, és végigsarcolt számos brandenburgi városkát – idézi fel a Rubicon.hu. Október 15-én a magyar tábornok már Berlin előterében járt, ezért seregét két részre osztotta. Újházy ezredest Beeskownál átküldte a Spree túlpartjára, majd a főváros Potsdam felé nyíló kapuja ellen indította, ő maga pedig – álcázásképpen – a folyó bal partján húzódó erdőségekben nyomult észak felé.
Alig hittek a szemüknek
A hadművelet zsenialitása ellenére Hadik seregét ugyancsak szorította az idő, Nagy Frigyes ugyanis értesült a merész manőverről, és jelentős erőket mozgósított a betörő csapatok elfogására. Berlinben 14-én szereztek először tudomást a huszárok közeli mozgolódásáról, de Rochow altábornagy, a várőrség parancsnoka egyszerűen képtelenségnek tartotta, hogy ütőképes császári haderő elmerészkedjen a fővárosig.
A berliniek csak október 16-án reggel győződhettek meg a hírek valódiságáról, ekkor ugyanis egy kiküldött kisebb porosz seregtest beleütközött a magyar huszárok kötelékébe.
A délelőtt során Újházy és Hadik erői két oldalról is megközelítették a főváros roppant falait, a magyar tábornok pedig hamarosan követséget küldött a városba, mely 300 000 tallér hadisarc azonnali kifizetését követelte. Miután a városi tanács és Rochow altábornagy kitérő választ adott, Hadik előhozatta ostromágyúit, betörte Berlin kapuját, majd a kibontakozó küzdelemben megadásra kényszerítette a főváros rosszul felszerelt őrségét.
Világraszóló siker
Hadik végül – a háborús helyzethez képest – könyörületesnek bizonyult a polgárokkal szemben, seregének ugyanis újfent megtiltotta Berlin felprédálását, ezzel együtt azonban 500 000 tallérra emelte a hadisarc összegét, és további 100 000 aranyat követelt katonái számára.
Miután a felmentősereg vészesen közeledett, Hadiknak nem volt ideje megvárni, míg a teljes összeget kifizetik neki, ám másnap hajnalig – mindössze 8 óra alatt – a polgárok így is közel 235 000 tallért gyűjtöttek össze. Ez idő alatt számos egyéb ajándékot is kicsikart a várostól, lovak és ellátmány mellett például egy tucat, Berlin címerével hímzett kesztyűt is kért Mária Terézia számára, bár a rossz nyelvek szerint a poroszok végül 24 balkezes darabot küldtek az említett ruhadarabból.
Végül október 17-én este kénytelenek voltak angolosan távozni, erőltetett menetben aztán épségben elérték a Habsburg főerőket. A hadművelet során a portyázó sereg összesen 100 embert veszített, közben pedig – 400 porosz fogoly mellett – komoly pénzösszeget és 6 porosz lobogót is zsákmányolt. Hadik sikeres vállalkozásáért utóbb megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, a hétéves háború végén pedig grófi címmel és – Futak környékén – hatalmas birtokokkal honorálták bátorságát.
A tankönyvekbe kívánkozó hadjárata érdemben nem befolyásolta a háború menetét, a szokatlanul pimasz manőver mégis éktelen dühöt és szégyenérzetet váltott ki II. Frigyesből.
