Minden 4-7 évente az el Niño olyan időjárási változásokat hoz a trópusokon, amelyek melegebb hőmérsékletekhez és csapadékváltozásokhoz vezetnek, és széles körű hatást gyakorolnak a mezőgazdaságra, fertőző betegségekre, konfliktusokra és még sok más, az emberek mindennapjait alapjaiban megváltoztató jelenségekre. A Chicagói Egyetem kutatói most kiszámolták, nagyjából mennyi gyereket érinthet az időjárásváltozás okozta élelembizonytalanság, és azt találták, hogy az ilyen időszakokban majdnem hatmillió gyerek él éhínségben – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény.
A Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a probléma azért kellemetlen, mert míg a koronavírus-járvány okozta változásokra például nem tudunk felkészülni, addig az el Niño nem ér minket váratlanul, és sokkal hosszabb távú hatásai lehetnek a gyerekek egészségére, mint a járványnak. Amir Jina, a tanulmány egyik szerzője elmondta:
„Tanulmányunk segít számszerűsíteni az el Niño hatásait a gyerekek élelmiszerellátására vonatkoztatva, ennek megfelelően lehet irányítani a globális közberuházásokat az élelmiszerbiztonság területein” – tette hozzá.
A kutatók több mint egymillió gyerek adatait nézték át négy évtizedre és a fejlődő országokra levetítve. Ez az adatsor a több mint 600 millió fős öt év alatti népesség mintegy felére reprezentatív. Bár úgy tűnik, hogy a gyermekek súlya éhezés után idővel helyreáll, a táplálkozáshiánnyal járó sokk a későbbi években hátráltatja növekedésüket.
A fenntartható fejlődési célok részeként a nemzetközi közösség azon dolgozik, hogy 2030-ra megszüntesse az alultápláltság minden formáját, vagyis évente körülbelül 6 millió gyermeknek kell felemelkednie a súlyos éhezésből. Kevesebb, mint 10 év van hátra a cél eléréséig, és a 2015-ös el Niño mintegy évnyi haladást tett semmissé. A tanulmány szerint a 2015-ös el Niño hatásainak ellensúlyozásához 134 millió gyermeknek kellene mikrotápanyagokat tartalmazó étrenkiegészítőket kapnia, vagy 72 millió élelmiszer-bizonytalanságban élő gyermeket kellene megfelelő mennyiségű étellel ellátni.
A kutatók szerint igazi tragédia, hogy a 21. században előre látható és kiszámítható klímafolyamatok ellen sem vagyunk képesek megfelelően fellépni.
