A koronavírus-fertőzés egyik szokatlan, de egyre gyakoribb következménye az úgynevezett hosszú Covid, ami a fertőzés utáni, akár hónapokig tartó lábadozást, egészségügyi problémákat jelenti. Erről még viszonylag keveset tudunk, de az már biztos, hogy nem ritka jelenség, és még a tünetmentes fertőzés esetén is felbukkanhat. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) blogján egy összefoglaló jelent meg arról, hogy a vakcinázottak mire számítsanak a hosszú Coviddal kapcsolatban.
A cikk a The Lancet Infectious Diseases tudományos folyóiratban megjelent szakcikket idézi, ami kimutatta, hogy az oltottaknak jóval kisebb esélyük van a hosszú Covidra, mint azoknak, akik nem kapták meg a vakcinát. A jelenség egyébként
Korábbi brit kutatások azt mutatták, hogy 20 koronavírus-fertőzöttből 1 jellemzően küzdött a hosszú Coviddal, a vakcinák megjelenése után azonban ez az arány változott. A King’s College London szakértői szerint a briteknél a teljesen vakcinázottak mindössze 0,2 százalékában találták meg a koronavírust, és a teljesen oltottak fele akkora eséllyel szenvedtek később hosszú Covidtól, mint azok, akik nem voltak beoltva.
A leggyakoribb tünetek hasonlóak voltak a vakcinázott és nem oltott Covid-19-es felnőtteknél, beleértve a szaglás elvesztését, köhögést, lázat, fejfájást és fáradtságot. A tünetek azonban enyhébbek voltak és ritkábban jelentkeztek beoltottak körében, mint a nem oltottak között.
A vakcinázott fertőzöttek nagyobb valószínűséggel voltak tünetmentesek, mint a nem oltottak. Ha tüneteket is észleltek, feleannyi valószínűséggel jelentettek egyszerre több tünetet a betegség első hetében. A másik előny az oltottak esetében az volt, hogy az áttöréses fertőzésben szenvedő emberek harmadával kevesebben jelentettek súlyos tüneteket az oltatlan betegekhez viszonyítva, és több mint 70 százalékkal kevesebb eséllyel kerültek kórházba.
