Az első kínai tűzijáték minden bizonnyal egy darab bambusz lehetett. Mivel ez a növény szakaszosan nő, ha megfelelő helyeken vágjuk el, mindkét oldalán zárt csődarabokat kapunk. Ha egy ilyet tűzbe dobnak, a csőben kitágul a levegő, hangos, a pattogatott kukorica pattogására emlékeztető hanggal repesztve szét a növény szárát.
Mint a tortákon
A IX. századra viszont a kínaiak és egyes szomszédos népek kifejlesztettek egy új eszközt tűzijátékok készítésére, amelyet ők „tűzgyógyszernek” hívtak, a nyugatiak viszont lőpor néven ismertek meg később. Ezek a korai keverékek túl kevés nitrátot tartalmaztak, így robbanás helyett inkább fényes, gyorsan égő tüzet hoztak létre.
Ahogy aztán az idők során a lőporkeverék egyes összetevőinek arányát módosították, az anyag egyre inkább robbanásveszélyessé vált, és így már petárdák is készülhettek belőle.
Felhasználták a harcban is
Akkor, ahogy most is, a petárdák igen egyszerű szerkezetek voltak. Csak tegyünk némi lőport egy lezárt csőbe, gyújtsuk meg, és nagyot fog pukkanni. Ha a cső egyik oldalát nyitva hagyjuk, akkor rakéta lesz belőle. Ha ráerősítjük egy hosszabb pálcára, akkor viszonylag egyenesen fog repülni. Pálca nélkül kiszámíthatatlanul repked ide-oda. Az egyik korai ilyen eszközt „repülő patkány”-nak nevezték, és egy alkalommal állítólag majdnem berepült egy császárné ruhája alá.
Elterjedt nézet, hogy a kínaiak inkább tűzijátékok készítésére koncentráltak ahelyett, hogy a lőpor hadászati felhasználását erőltették volna, és ezért is kerültek hátrányba a mindenben fegyvert látó nyugathoz képest – de ez nem igaz. Már a kezdetektől készítettek fegyvereket is a lőpor felhasználásával.
Szinte mindegyik korai kínai tűzijáték használható vagy továbbfejleszthető fegyverként is: a rakétákat ki lehet lőni az ellenségre, a petárdák megnagyobbítva bombákká válnak, a nagy szikraköpő csövekből fejlődtek ki a puskák és ágyúk ősei, a tűzlándzsák Ezek kezdetben hagyományos lándzsákra erősített, inkább az ellenséget összezavaró, megfélemlítő tűzijátékok, később már a csövekbe komolyabb sérüléseket is okozó lövedékek kerültek, a lándzsa hagyományos funkciója pedig megszűnt.
