Tudósok évtizedekig arra számítottak, hogy a marsi sarki jégsapkák alatt víz található, egy friss kutatásból azonban most kiderült, hogy könnyen lehet: nem felszín alatti tavak, hanem csak mészlerakódás nyomait észlelték korábban – írja a Space.com.
Először 2018-ban találtak kutatók bizonyítékot a Mars déli jégsapkája alatt vízre, majd 2020-ban is úgy látták, bizonyított sós tavak létezése a területen. A torontói York Egyetem szakértői szerint azonban ahhoz, hogy ezek a sós tavak létezzenek, olyan hőnek és sómennyiségnek kellene lennie a felszín alatt, amiről egyelőre jelen tudásunk szerint úgy gondoljuk, nincsenek jelen.
A kutatók szerint azok a mészásványok, amelyekről már biztosan tudjuk, hogy jelen vannak a vörös bolygón, megmagyarázhatják azokat a radarméréseket, amelyekből korábban kutatók tavakra következtettek. A szakértők a Space.com-nak elmondták, hogy a Marsot kutató tudóstársadalomban korábban is elég sok szkeptikus volt a tavas teóriával kapcsolatban, de eddig egy alternatív magyarázat sem született a mérési eredményekre.
A kutatók az úgynevezett szmektitekre koncentráltak, ezek olyan szilikátásványok, melyeknek kémiai összetétele jobban hasonlít a vulkanikus kőzethez, mint a többi mészféléhez. Ezek az ásványok képesek nagyobb mennyiségű vizet is megtartani. A Földön is megtalálhatók, és a Marson is sok van belőlük, főleg a déli sarkvidék felvidékein.
A szakértők laborban lehűtötték olyan hőmérsékletűre a szmektitet, amilyennel a Marson is találkozhatnánk, és megnézték, hogy ugyanolyan méréseket ad-e a radaron, mint amilyet a vörös bolygón végeztek. Az eredmény azt mutatja, hogy nagyon hasonlók a mérések még akkor is, ha az ásványt más anyagokkal keverik. A hipotézis az, hogy ezek akkor keletkezhettek a Marson, amikor még melegebb volt a klímája, és víz borította.
