Wikipedia
Tudomány

Apja szíve lógott a kislány ágya fölött

Gusztáv Adolf király két évtized alatt emelte nagyhatalmi rangra Svédországot, a század legnagyobb evangélikus fejedelme sorban tönkreverte a katolikusok seregeit. Az uralkodó épp legnagyobb győzelme előestéjén,a Lipcse melletti Lützennél vívott csatában halt meg 1632 őszén, trónja egyetlen gyermekére, az alig öt esztendős Krisztinára szállt. A kislány nevében Axel Oxenstierna kormányzott sikerrel, tehetségének köszönhetően Svédország a harmincéves háború egyik nyertese lett – írja a Rubicon.hu.

Komor gyermekkor, szeszélyes fiatalság

Az özvegy királyné 1633 nyarán vitte haza férje bebalzsamozott holttestét. Őszinte gyásza olyan túlzásokra ragadta, amely elborzasztotta a svéd udvart, így például férjének porhüvelyét egy éven át tartotta felravatalozva. A szakadatlanul zokogó édesanya a kislány ágya fölé függesztette az apa szívét rejtő urnát, s arra kényszerítette a gyereket, hogy a lefüggönyözött szobák csendjében imádkozzon.

Krisztina lelkében életre szóló ellenérzést váltottak ki a véget nem érő gyászbeszédek és szertartások a lutheránus vallás zordságával szemben. A kis királynő élénk, érdeklődő, tudásvágytól fűtött gyermek volt, és ez jellemezte későbbi élete során is. De rendkívül szeszélyes is. Nagy rajongója volt Descartes-nak, éveken át levelezett a filozófussal, majd meghívta Svédországba. Ám ekkor alig „talált időt” a találkozásra, ilyenkor is a svéd decemberi fagyban, reggel öt órára invitálta a palotába.

Az ötvennégy éves Descartes a hajnali eszmecserék közben megfázott, tüdőgyulladást kapott és meghalt.

Megbánta a lemondást

Nagykorúságát elérve Krisztinát megkoronázták, de ő már ekkor lemondásán törte a fejét: Rómába vágyott. A lutheránus Svédországban törvény tiltotta a katolikus vallást, képviselőit üldözték, a királynő ezért titokban vette fel a kapcsolatot a jezsuita renddel. Álnéven két hittérítő is érkezett az udvarba, ami abban az időben olyan volt, mintha ellenséges kémeket rejtegetett volna.

Wikipedia Krisztina királynő Abraham Wuchters 1661-es festményén

A svéd királynő valószínűleg azért választotta a katolikus vallást, mert nem ismerte azt, fantáziájában a zene és a reneszánsz művészet napsütötte országa, Itália összeolvadt a katolikus hittel. 1654-ben, alig három és fél évvel a koronázási ünnepség után, az uppsalai királyi kastély lovagtermében Krisztina ünnepélyesen levette fejéről a koronát. Brüsszelben nyilvánosan, nagy ceremóniával megismételte titkos áttérését, ami óriási propagandasiker volt az ellenreformáció számára, ezután Rómába utazott, ahol hatalmas pompával fogadták.

A szeszélyes exkirálynő ezután Nápoly trónját kívánta megszerezni sikertelenül, és feltehetően hamar megbánta, hogy lemondott a trónról. Uralkodása alatt szüntelenül arról álmodozott, hogy zavartalanul a tudományoknak szenteli életét, a hatalomhoz és gazdagsághoz szokott asszony nehezen viselte el, hogy pénz nélküli vendég más királyok udvarában.

Elfeledve halt meg Rómában, 1689. április 19-én, hatvanhárom éves korában, Európa már nem figyelt oda a halálhírre. Gusztáv Adolf győzelmei és a század legnagyobb botránya, Krisztina királynő szenzációs katolizálása egyaránt a múltba vesztek már. Az emberek érdeklődését a Napkirály csatái és a Magyarországon dúló törökellenes háború fordulatai kötötték le.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.