A koronavírusok a természetben fellelhető vírusoknak egy hatalmas halmazát alkotják, amelyet minél inkább szétbontunk, úgy találunk rá az egyes élőlénycsoportokra, fajokra specializálódott vírustörzsekre. Persze folyton változnak, némelyek képesek alkalmanként gazdaszervezetet is váltani, és gyorsan alkalmazkodni hozzá, valószínűleg így alakulhatott ki az alapvetően emberi vírusnak tekintett SARS-CoV-2 is.
Hamar kiderült, hogy ez az új verzió is képes egyes állatokat megfertőzni, ám az első időkben a kutatások homlokterében teljesen érthető módon az ember állt. A közelmúltban viszont Oroszország bejelentette, hogy a világon elsőként kifejlesztett egy új, az állatok számára készült, koronavírus elleni vakcinát. Jelen helyzetben ennek komolyabb üzenete van annál, mint hogy védjük meg a kis kedvenceink egészségét, a laikusban két alapvető kérdés merül fel:
Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának vezető kutatóját kérdeztük.
A kutya és a macska némileg érintett
A pandémia során bebizonyosodott, hogy a SARS-CoV-2 bizony több állatfajt is érint, legyen szó vadról vagy háziasítottról, kezdjük az utóbbival. A jó hír, hogy a klasszikus értelemben vett haszonállatokat a baromfitól a kérődzőkön át a lóig, sertésig nem támadja meg a vírus. Nem betegszenek meg, nem terjesztik.
„Ragadozóinkkal” azonban már más a helyzet, ráadásul a kutya és a macska manapság már házi kedvenc, társállat, sokuk testközelben él velünk, szó szerint családtag. A rossz hír, hogy az új koronavírus mindkét fajt megfertőzheti, a jó hír pedig, hogy ránk nézve ez nem jelent kockázatot.
A macskák megbetegedhetnek, illetve egymásnak is átadhatják a kórokozót, de fontos: egyetlen esetet sem ismerünk, hogy embert visszafertőztek volna. Kutyákban jelen ismereteink szerint a Covid lefolyása észrevétlen, és ők egymást sem fertőzik meg
– foglalja össze tömören Kemenesi Gábor.
A macskákat érdemes lehet oltani
A macskafélékről korábban is ismert volt, hogy érzékenyek az emberi SARS-vírusokra, mert sejtfelszíni receptoraik – amelyekhez ezek a vírusok kötődni képesek – elég hasonlók a miénkhez annyira, hogy ez megtörténjen. Az ok a kutyáknál is hasonló, de náluk már nem olyan nagy az egyezés, hogy annak komoly következményei lehessenek, illetve a vírusfertőzés további lépései sem elég optimálisak a betegség kialakulásához.
Laikusként ilyenkor sokakban felmerül egy mostanában sokat ismételt fogalom, a zoonózis, ami ugye potenciálisan állatról emberre terjedő betegséget jelent. Ilyen a SARS-CoV-2 is, eredeti gazdaállatai minden bizonnyal denevérek voltak, a vírus egy ma még ismeretlen köztes fajban tovább mutálódva „ugorhatott” az emberre. Esetünkben azonban ilyenről nincs szó, a macskákat megfertőző koronavírus nem „ugrik vissza” az emberre: nehogy valaki ezért nézzen ferde szemmel, ne adjisten próbáljon megszabadulni az állattól.
Az állatoknak szánt vakcina egyelőre ipari célokat szolgál, de idővel feltehetően eljut az „állatpatikákba” is. Ha ez megtörténik, a szakember szerint a körülöttünk élő állatok közül legfeljebb a macskákat lenne érdemes beoltatni vagy az állatkerti főemlősöket, nagymacskákat.
Az oltás gazdasági érdeket szolgál
Az „ipari célokkal” vissza is kanyarodtunk oda, hogy az állati vakcina költséges fejlesztésével sem az oroszok, sem a hasonló oltóanyagon dolgozó országok nem a kis kedvenceink egészségét kívánják óvni, hanem a gazdasági érdekeiket.
Először egy dániai nyérctelepről érkeztek hírek az állatok tömeges koronavírus-fertőzéséről, később pedig kiderült, hogy tucatnyi dolgozó visszafertőződött. Ma már tudjuk, hogy a menyétfélék extrém módon érzékenyek a SARS-CoV-2-re, több különböző mutációt is kimutattak bennük, egyszóval az ember közelében komoly járványügyi fenyegetést jelentenek.
A horrorisztikus befejezésre nyilván sokan emlékeznek, világszerte több tízmillió kisragadozót öltek le. Komoly gazdasági károk származtak és származnak ebből, hiszen elsősorban menyétféléket, rókákat, de egyéb állatfajokat is sok helyen tenyésztenek a szőrméjükért. Ipari méretekben, ipari körülmények között, hatalmas befektetéssel: a prémpiac komoly gazdasági szegmens, az állatoknak való vakcina elsősorban ennek védelmét hivatott szolgálni.
Ami pedig az egyéb, vadon élő fajokat illeti: állatkertekben a macskaféléken kívül főemlősökben mutatták ki a fertőzést – ma még nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy a természetben is terjed-e állatok között a kórokozó.
