Az emberi immunrendszer rendkívül összetett, több szinten működik, elsődleges feladata megvédeni a szervezetet bármilyen kórokozó vagy idegen anyag „támadása” esetén – a legtöbb fertőzést vírusok okozzák, mint a nátha, az influenza vagy most az új koronavírus. Felfoghatjuk az immunrendszert egy középkori várnak is, amely vastag falakkal, katonákkal és a legkülönbözőbb fegyverekkel próbálja megakadályozni, hogy az ellenség bevegye az erődítményt.
- Az első, azonnal reagáló védelmi vonalat az úgynevezett veleszületett, vagy természetes immunitás adja. A testnedvekben keringő molekulákról van szó, amelyek felismerik a betolakodót, rögtön támadást indítanak ellene, képesek semlegesíteni, miközben aktiválják az immunrendszer más elemeit.
- A második vonalba a szerzett immunitás elemei tartoznak. Az immunválasz e komponense lassabban alakul ki, de adott kórokozóra specifikus választ képes adni, és hosszú távú memóriával rendelkezik. Vagyis ha a szervezet ismét adott betolakodóval találja magát szemben, a „speciális egységek” bevetésével sokkal könnyebben és gyorsabban legyőzi – valójában ezt váltják ki a védőoltások is.
Rés a pajzson
Egy minden szempontból egészséges, a tankönyvekben megfogalmazott legoptimálisabb életmódot folytató ember immunrendszere tökéletesen, pontosabban a külső körülmények kihívásainak megfelelően működik. Nem lehet és nem is kell 100 százalék fölé pörgetni – az immunstimulálásra persze léteznek különböző orvosi módszerek, de csak nagyon indokolt esetben.
Akkor mégis miért hallunk napi szinten arról, hogy milyen fontos az immunerősítés vagy hogyan segítsük immunrendszerünk működését? Röviden azért, mert a fenti, tankönyvi embertípus a gyakorlatban ha létezik is, elvész a tömegben. Az emberek túlnyomó többsége messze van ettől az ideális állapottól, ehhez pedig nézzük a teljesség igénye nélkül, milyen „mindennapi” tényezők befolyásolják negatívan az immunrendszer működését.
A mozgásszegény életmód, elhízás, nem megfelelő táplálkozás, stressz, dohányzás, környezeti ártalmak, lelki problémák, túlzott alkoholfogyasztás, nagyon hosszan sorolhatnánk a civilizációs problémákat és egyéni tényezőket. Ha pedig a rendszer nem működik megfelelően, rés támad a pajzson, amit a kórokozók egészen biztosan megtalálnak, és megbetegítik az embert. Amikor tehát arról beszélünk, hogy segítsük saját immunrendszerünket, elsősorban az életmódról és a táplálkozásról van szó. Előbbi elhatározás, kitartás és sokszor sajnos lehetőség kérdése, utóbbi viszont megoldható némi tudatossággal vagy külső forrásból.
Jótékony baktériumok
Táplálkozás terén a lényeg a kiegyensúlyozottság, hogy szervezetünk minden egyes tápanyaghoz, biológiailag fontos vegyülethez hozzájusson, és a bélflóra összetétele optimális maradjon. Az emberi bélrendszerben mintegy 300-500 baktériumtörzs él, számuk tízszeresen haladja meg az emberi sejtek számát.
Ezek az úgynevezett jótékony baktériumok az immunrendszer lényeges részét képezik. Segítik a tápanyagok felszívódását, a bélnyálkahártyán termelődő immunanyag képződését, az idegen anyagok felismerését és az immunrendszer falósejtjeinek működését. Meggátolják a kórokozók megtelepedését, szaporodását, és hosszan lehetne még folytatni.
A bélflóra megfelelő összetétele rendkívül fontos, ám például egyoldalú, hiányos táplálkozással, dohányzással, stresszel, egyes gyógyszerekkel könnyen felboríthatjuk az egyensúlyt. Itt azonban kéznél van a segítség is: a probiotikumok olyan jótékony baktériumközösségek, amelyek a vastagbélbe jutva szaporodnak, és kifejtik jótékony hatásukat. A prebiotikumok pedig számukra szolgálnak ideális tápanyaggal.
Cink, szelén és vitaminok
Ami a vitaminokat és nyomelemeket érinti, a nem megfelelő étrend logikusan egyes anyagok hiányához vezet. A cink és a szelén közvetlen hatással bír az immunrendszerre. A Webbeteg.hu orvos szerzője szerint előbbiből gyermekeknek napi 3-10, felnőtteknek napi 15 milligramm bevitelére van szükségük az egészség megőrzéséhez. Hiányában csökken a szervezet ellenálló-képessége a fertőzésekkel szemben, bőr-, haj- és körömproblémák alakulhatnak ki, illetve felborulhat a hormonrendszer egyensúlya. A napi szelénszükséglet meghatározása mai napig nem egységes, az Amerikai Egyesült Államokban az elfogadott RDA-érték felnőttek részére 0.05-0,07 mg között van, szerteágazó biológiai hatásánál fogva pedig hiánya számos módon jelentkezhet az általános fáradtságtól a pajzsmirigy alulműködéséig.
A D-vitamint szervezetünk állítja elő a napfény hatására, és zsírban oldódó vitaminról lévén szó, testünk képes raktározni, de a tavasz közeledtével a készletek fogytán vannak. Ám jellemzően amúgy is nagyon keveset tartózkodunk a szabadban, télen pedig a napfény sem gyakran éri a bőrünket, ezért tavaszra nagyon sokaknál hiány keletkezik. Pedig a D-vitamin elképesztően összetett módon vesz részt a szervezet működésében, többek között az immunrendszer megfelelő működésében játszik fontos szerepet.
