Wassilis Aswestopoulos / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Tudomány

Hatalmasnak látjuk ma a Holdat

Szombaton 17:32-kor telihold kezd felkúszni az égre, az ELTE kutatói pedig erre az időpontra időzítették legújabb kísérletsorozatuk eredményének közlését, miszerint még annál is nagyobbnak látjuk a horizont közelében lévő nap- vagy holdkorongot, mint ahogy azt eddig hittük. Ez a vizuális érzékcsalódás okozza a köznyelvben tévesen szuperholdnak is nevezett holdillúziót.

Régóta ismert jelenség, hogy a telihold korongja, a napkorong és a csillagképek nagyobbnak látszanak a horizont közelében, mint amikor a zeniten, magasan az égbolton vannak. Ezt az érzékcsalódást nevezzük holdillúziónak, amelyet a festők is gyakran vászonra vetnek, a jelenség indoklására már több elmélet született, de mindmáig nincs rá általánosan elfogadott magyarázat.

Három kísérlet

Az ELTE Környezetoptika Laboratóriumában Kovács ZoltánPapp Eszter és Udvarnoki Zoltán, Horváth Gábor biofizikus professzor vezetésével új módszertanú pszichofizikai kísérletsorozattal vizsgálták a jelenséget és írták le a működését. A kutatók 1534 és 2017 között készült festményekből kiretusálták a Holdat, illetve a Napot, majd az első kísérletben a tesztalanyokat megkérték, hogy egy korong átmérőjét akkorára állítsák a képernyőn megjelenő retusált festményeken, amekkorának a valóságban vélnék.

A második kísérletben az eredeti, retusálatlan képeket mutatták meg a tesztalanyoknak, akiknek az volt a feladatuk, hogy megbecsüljék a képen szereplő valamely tárgy (például emberalak, hajó, épület) a tőlük, mint megfigyelőktől (vagy a festőtől) mért távolságát. A harmadik kísérletben a tesztalanyoknak hold-, illetve napkorongot nem ábrázoló 100 természetfotón kellett beállítaniuk a Nap, illetve a Hold valósnak vélt átmérőjét.

Legalább másfélszeresnek látták

A tesztszemélyek a retusált festményeken átlagosan 1,6-1,7-szer nagyobbnak állították be az odaképzelt hold-, illetve napkorongot, mint ahogy azt a festők eredetileg ábrázolták. A festményeken megbecsült referenciatávolságokból számolt valós hold-, illetve napkoronghoz képest az égitestek méretét átlagosan 2,8-szer becsülték túl a tesztalanyok, míg a festők a Hold/Nap korongját átlagban „csak” 2,1-1,8-szer festették nagyobbnak.

A természetfotókon pedig a tesztszemélyek a valódinál átlagosan 1,6-1,7-szer nagyobbnak állították be az odaképzelt Holdat/Napot – számolt be az eredményekről Horváth Gábor.

esz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.