Tudomány

Vérhold okozta Konstantinápoly bukását?

A XV. század közepére az egykori Római Birodalomból már csak néhány támaszpont és Konstantinápoly városa maradt meg, amelyet XI. Konstantin uralt. A 330-ban alapított várost addigi 1100 éves története során közel két tucat hadsereg próbálta meghódítani, de mindegyik kudarcot vallott.

Még Attila, a hunok fejedelme is beérte azzal, hogy autonómiája fejében megadóztassa a Bizánci Birodalom központját. II. Mehmed, a mindössze 19 éves török szultán azonban többet akart. Nyolcvanezer katonából álló sereget gyűjtött, tengeri flottát épített, 1453. április 6-án pedig hetekig tartó, sikertelen küzdelem és bombázás vette kezdetét.

Wikipedia II. (Hódító) Mehmed

Idővel Mehmed seregének morálja erőteljesen megromlott, miközben saját birodalmát is külső és belső ellenségek fenyegették – úgy tűnt, kénytelen lesz visszavonulni. Azonban egy, az éjszakai égbolton megjelenő jel hirtelen fordulatot hozott a csata menetében. A beszédes nevű vérholdat (ilyenkor a Hold korongja vöröses színben látható)

Konstantinápolyban rossz ómenként vették, számukra azt jelentette, hogy a város el fog esni – az oszmánok azonban épp ellenkezőleg fogadták a jelenséget: a vérhold erőt adott nekik.

Mehmed ezt kihasználva még egy utolsó, elszánt rohamra indult a város ellen, ezúttal a janicsárokból álló elit osztagát is bevetve. Végül a folyamatos ágyúzástól meggyengült falakat és az azokat őrző, erőteljesen megfogyatkozott, morálisan is széthullott védőket 1453. május 29-én sikerült legyőznie. Az Oszmánok felemelkedését és Mehmed fényes győzelmét a Viasat History csatorna február 15-én induló, Birodalmak felemelkedése: a törökök című hatrészes sorozata mutatja be.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik