Egy friss tanulmány alapján a késő római korban egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt – írja az MTI. A Nílus forrásvidékére jellemző monszunesők elmaradása miatt a helyiek tömegesen vándoroltak el. Sabine R. Huebner, a Bázeli Egyetem történésze elsőként vetette össze a települések hanyatlását a környezeti adatokkal.
Az időszámítás szerinti 3. században ugyanakkor a korábban virágzó települések jó része hanyatlani kezdett, majd el is néptelenedtek. Az ásatások és a korabeli források alapján az öntözéses földművelés összeomlása lehetett a kivándorlás oka.
A térség földművesei többek közt a mezőgazdasági gyakorlat változtatásával próbáltak meg alkalmazkodni. A meglévő éghajlati adatok alapján az Etióp-magasföldön, a Nílus forrásvidékén hirtelen és tartósan meggyengültek a monszunesők, ennek eredményeként csökkent a nyári áradások szintje a folyamon. Erre a Nílus-delta, Fajjúm és az Etióp-magasföld üledékeiben is találtak bizonyítékot.
266 körül egy jelentős vulkánkitörés is történt, ami a következő évben a Nílus átlagszint alatti áradását idézte elő, feltételezhető, hogy ennek is szerepe volt az elnéptelenedésben. Grönlandi és déli-sarkvidéki magfúrásminták kénsavlerakódásai nagyobb tűzhányókitörésekre utalnak ebből a korból. A sztratoszférába áramló részecskék lehűtötték a légkört, ezzel megzavarták a helyi monszunesők rendszerét.
A 3. században az egész Római Birodalmat válságok sújtották, amelyekről Egyiptom provinciában több mint 26 ezer, jó állapotban fennmaradt papirusztekercs írásai is beszámolnak. A források szerint Fajjúm területén sokan a gabonáról szőlőtermesztésre vagy juhtenyésztésre váltottak a vízhiány miatt. Mások vízlopással vádolták a szomszédaikat, vagy adóenyhítésért folyamodtak a római hatósághoz. Ezek és más alkalmazkodási próbálkozások évtizedekkel növelhették meg a települések élettartamát.
A késő ókori klímaváltozást a maival ellentétben nem az ember, hanem természetes ingadozások okozták. „A jelenlegihez hasonlóan a hatása nem volt mindenütt ugyanolyan. Noha a sivatag peremén élőket az aszály elűzte otthonaikból, más területek valójában jól jártak az elhagyott falvak népének bevándorlásával” – mondta Huebner.
