Egyre több országban mutatják ki az új típusú koronavírus nagy-britanniai mutációját, ami szakértők szerint fertőzőbb, mint az eddigiek – többek között itthon is sikerült már izolálni, és vizsgálni is. A Science Alert cikkében Sarah Otto evolúciós biológus beszél arról, hogy most valós időben lehet követni egy vírus evolúcióját, mutálódását: a tavalyi év során 380 ezer genomot szekvenáltak, ami szép rekord ennyi idő alatt.
A különböző mutációk segítenek felrajzolni a vírus „családfáját”. Szakértők világszerte figyelmeztetnek, hogy nem feltétlenül kell félni ezektől a variánsoktól: a legtöbb mutáció egyáltalán nem segíti a vírust, van azonban néhány, ami változtat pár olyan tulajdonságán, ami számunkra problémát is okozhat. Ilyen lehet a brit, a brazil és a dél-afrikai variáns esetében a fertőzőképesség – sőt, egy friss kutatás szerint a brit akár halálosabb is lehet, mint a korábbiak.
Egy új mutáció akkor kezd el szélesebb körben terjedni, ha
- szuperterjesztő kapja el, és adja tovább,
- egy új, korábban nem fertőzött területre érkezik,
- a populáció új szegmenséhez jut el.
A most ismert új variánsoknál valószínűleg az utóbbi kettő lehet a domináns – kivéve a brit, B.1.1.7 kóddal jelölt mutációnál, ez ugyanis több szempontból különleges. Boris Johnson miniszterelnök péntek este a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vírus halálosabb lehet, mint a korábban ismert változatok, ezt azonban egyelőre szakemberek megkérdőjelezik – mindenesetre végeztek már olyan kutatásokat is, amelyek erre az eredményre jutottak. A variáns részletes vizsgálatát a szerencsének köszönhetjük: a brit teszteléshez használt genom egy részét változtatta meg az új mutáció, így a tudósok képesek voltak 275 ezer esetből visszavezetni a vírus evolúciós útvonalát.
A kutatók különböző eredményekre jutottak a fertőzőképességet illetően, de a tanulmányok alapján kijelenthető, hogy a reprodukciós ráta nagyjából 40-80 százalékkal növekedett. Epidemológusok azonban megjegyezték, hogy ez nem azt jelenti, hogy mostantól 80 százalékkal több embert fertőz a koronavírus: valószínűleg hónapokra van szüksége ahhoz, hogy elérje ezt az arányt, mert egyelőre még kis arányban van jelen az összes fertőzés között.
A szakértők szerint a B.1.1.7 variánst egy immunhiányos személy terjeszthette el elsőként, akinek a szervezete folyamatosan küzdött a replikálódó vírus ellen, így pedig a patogénnek volt lehetősége a szervezeten belül hatékonyan mutálódni.
Arról még nincs pontos információ, hogy a dél-afrikai és brazil variánsok bizonyítottan fertőzőbbek-e, további kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy biztosan meg lehessen állapítani. Egyelőre annyit tudni róluk, hogy hirtelen több megbetegedést okoztak, mint a további, régi mutációk, de ez lehet véletlen eredménye is.
Azt is érdemes tudni, hogy a vírus tüskefehérjéjében is beállt egy változás mindhárom most ismert variáns esetében: az N501Y mutáció pontosan a vírus azon részét érinti, amire a szervezet immunrendszere reagál, és amivel a vírus a sejtjeinkhez kötődik. Ezen kívül a NSP6 fehérjében is változás állt be, ami
Egyelőre még több a kérdés a variánsokkal kapcsolatban, mint amit biztosan tudunk, egyvalamire azonban figyelmeztet a cikkíró evolúciós biológus is: ha valóban drámaian gyorsabban fertőz majd a brit variáns, és esetleg a többi is, az egészségügyi rendszerek leterhelése várható mindegyik érintett országban.
