Tudomány koronavírus

Magyar virológus: ezért bízom a vakcinákban

Pascal POCHARD-CASABIANCA / AFP
Pascal POCHARD-CASABIANCA / AFP

Újabb, a koronavírus elleni vakcina kapcsán felmerülő kérdésekre, aggodalmakra reagáló videóval jelentkezett Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus annak kapcsán, hogy ő maga is megkapta az oltást. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatója, aki munkatársaival a SARS-CoV2 hazai megjelenése óta az első vonalban küzd a járvány ellen, kiemeli: kutatóként hatalmas bizodalma van a jelenleg elérhető vakcinákban.

Ám a laikust könnyen elbizonytalaníthatják a különböző, ellenőrizetlen forrásból származó híresztelések, ezért a szakember két területen igyekszik a tudomány álláspontját közérthetően közvetíteni: a videóban a vakcinák mellékhatásairól és a különböző, sokszor riadalmat keltő új mutációkról beszél – előbbi témát idézzük röviden.

A kockázatokat kell összehasonlítani

Január 6-ai adat szerint világszerte már 15 millió embert oltottak be az új, harmadik generációs vakcinákkal, ami azt jelenti, hogy a jelenkori tudomány legjava bennük van: rendkívül hatékonyan, tisztán és jól működnek. „Biológus kutatóként ismerve a technológiát, tudva, hogy működik, semmiféle okom nincs rá, hogy ne bízzak benne.” – fogalmaz Kemenesi Gábor.

Ami a hosszú távú mellékhatásokat illeti, Kemenesi Gábor elmondja, hogy számos expedíción vett részt, mondhatni nincs olyan védőoltásoltás, amit ne kapott volna meg. Ezek közül az új koronavírus elleni vakcina a legjobb, a legtisztább, a legjobb technológiával készült oltás. Jelen esetben a SARS-CoV2-vel faló megfertőződés jóval nagyobb kockázatot jelent, mint az oltás esetleges hosszú távú mellékhatásai. Hozzáteszi:

Hazugság lenne azt mondani, hogy nem lehet hosszú távú mellékhatása, azonban ennek az esélye rendkívül, szinte nem is létezően kicsi.

Nem lehet belehalni

A kommunikációt, ami a korcsoportonként eltérő oltásokról szól, kissé szerencsétlennek nevezi. A hatékonyság és a biztonságosság ugyanazon a skálán mozog mindenkinél, nüansznyi százalékokat tudnánk mondani életkor szerint – az átlagembert ez nem érinti. „Azt az oltást kell felvenni, ami elérhető, és amit az illető orvosa javasol”.

Külön kitér a médiában megjelenő, sokszor szenzációhajhász hírek tudatos értelmezésére, miszerint például emberek halálának köze lehet az oltóanyaghoz. 15 millió ember oltásakor a populációban lévő természetes halálozás is kimutatható, ennek semmi köze a vakcinához.

Ha a vakcinába bele lehetne halni, az már rég kiderült volna az eddigi tesztfázisokon.

Gyakran merül fel aggodalomként az is, hogy más vakcinákat 15 évig fejlesztenek, most pedig szűk egy év után már meg is kezdik az oltásokat. Csakhogy ez a 15 év nem azt jelenti, hogy ennyi ideig figyelik az alanyokat, hanem mert korábban a vakcina fejlesztés rengeteg fázisa 15 év alatt tudott összeérni dokumentációban, támogatásban, laborkísérletekben, mert nem volt nyomás rajtuk. A „sebesség” tehát nem megy a biztonság rovására.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik