Egy friss kutatás szerint a nagyobb testű poszméhek több időt szentelnek arra, hogy megtalálják a számukra legjobb virágokat – írja a Science Daily. A kisebb rovarok nem rendelkeznek olyan hosszú röptávval, és kevesebb súlyt tudnak cipelni magukkal, így ők rákényszerülnek a környékbeli élelemre.
Az Exeteri Egyetem kutatói a felderítő repüléseket tanulmányozták – ilyeneket nemcsak a poszméhek, de a házi méhek és csinálnak, a friss kutatás szerint mindkét faj nagyjából ugyanúgy és ugyanabból a célból. Nem sokan tudják, de a beporzó rovarok idővel saját ízlést alakítanak ki,
A szakértők szerint amikor egy dongó megkóstol egy virágot, majd továbbrepül, mérlegeli, hogy mennyi energiát fektessen bele a helyszín memorizálásába. Az új kutatás azt mutatta meg, hogy a poszméh mérete is befolyásolja azt, hogy mely virágokhoz jut el. A kutatás során olyan mesterséges virágokat használtak, amelyekre változó sűrűségű szacharózoldatokat csepegtettek. Minél édesebb az oldat, a rovarok számára annál finomabb a nektár, így lehetett következtetni arra, hogy melyik állat hogyan fog viselkedni.
A kisebb poszméh ugyanannyi energiát fektetett abba, hogy a kevésbé cukros oldattal rendelkező virágokat megtalálja, a nagyobbak pedig, amelyek sokkal több pollent elbírnak, messzebb merészkedtek, és a táncuk változott az édesebb virágok közelében. A szakértők szerint ez jól mutatja, hogy a kolóniában a nagyobb dongóknak más szerepük van, mint a kisebb poszméheknek: utóbbiakra inkább a kaptárban van szükség, míg az előbbiek a felderítésben is nagyobb szerepet kapnak.
