A Duke Egyetem kutatása szerint két csendes mutáció okozhatta azt, hogy az állatokra még nem, az emberekre viszont már veszélyes a koronavírus – olvasható a Science Daily-n megjelent sajtóközleményben. A szakértők a vírus genetikai kódjának 30 ezer betűjét nézték át, és a már ismert mutációkon kívül kettő újat is találtak, ami segíthetett a vírusnak abban, hogy hatékonyabban fertőzze az embereket.
A PeerJ tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint korábban már ismert volt, hogy a vírusevolúció során azok a kórokozók voltak a sikeresebbek, amelyeken több tüskefehérje volt, hiszen a vírus ezekkel csatlakozik hozzá az emberi sejtekhez. Ezért pozitív szelekció mutatkozott az olyan gének felé, amelyek több tüskeprotein kódolásáért voltak felelősek.
Az új kutatás azonban két másik csendes mutációt is felfedezett, amelyek nem a tüskefehérjékkel, hanem a vírus örökítőanyagával, vagyis az RNS-sel állnak összefüggésben. A genom Nsp4 és Nsp16 régiójában abban állt be változás, hogy a vírus genetikai anyaga hogyan alkot háromdimenziós alakzatokat, és hogyan dolgozik az emberi sejteken belül.
Ez a változás ahhoz segíthette hozzá a vírust, hogy úgy terjedjen a sejtekben, hogy azt eleinte ne vegyük észre, tehát tünetmentes maradjon az első időszakban. Ez az egyik oka annak például, hogy az új fajta koronavírust nehezebb felismerni és időben elkülöníteni a betegeket, ellentétben például a 2003-as SARS koronavírus-járvánnyal.
Az eredmények potenciálisan új molekuláris targeteket jelenthetnek a kezelés során. Az Nsp4 és Nsp16 RNS-molekulák az egyik elsők azok közül, amelyek a sejtbe jutás után elkezdenek termelődni. Korábban megjelennek, mint például a tüskefehérjék, ami azt jelenti, hogy sokkal hatékonyabb terápiákat lehet rájuk kifejleszteni, mert a vírus „életciklusában” korábban jelentkeznek.
