Ősz derekán járunk, a hűvös, sokszor párás időjárás miatt javában tart a megfázásos, náthás tünetekkel járó felső-légúti vírusos megbetegedések időszaka, és lassan kezdődik az influenzaszezon is. Mindez a koronavírus-járvány árnyékában jóval komolyabb kihívást jelent, mint korábban, nem csoda, ha szakemberek mindenkit az influenza elleni védőoltás beadatására buzdítanak.
A reklámokból pedig szokás szerint dől ránk a különböző immunerősítő módszerek és készítmények hada, ezek közül pedig talán idén először kap nyomatékos hangsúlyt a D-vitamin. A vegyületet közismerten szervezetünk állítja elő a napfénnyel érkező UV-sugárzás hatására, és zsírban oldódó vitaminról lévén szó, jelentős raktárkészletet is fel tudunk halmozni.
Ám nem eleget ahhoz, hogy a sötét, borongós őszi és téli időszakban végig kitartson, ezért ilyenkor mesterséges pótlására lehet szükség. A D-vitamin immunműködést segítő szerepe ismert, a legfrissebb kutatások pedig arra is rávilágítanak, hogy koronavírus-fertőzés esetén is komoly segítséget nyújthat. Erről, és általában az „immunerősítésről” kérdeztük Dr. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát.
Kis mértékben hasznos anyag
A COVID-19 legsúlyosabb formája heveny tüdőgyulladással jár, a beteg halálát a legtöbb esetben oxigénhiány okozza, mert a gyulladt, „bevizesedett” tüdő felülete nem képes elvégezni a gázcserét. Ám hogy miként kapcsolódik ide a D-vitamin, ahhoz előbb meg kell ismerkednünk egy bradikinin nevű anyaggal.
A bradikinint szervezetünk termeli, jelenléte egy bizonyos szintig nagyon fontos, részt vesz a vérnyomás szabályozásában (csökkenti), illetve tágítja a hajszálereket, növeli áteresztőképességüket, amivel javítja az oxigénellátottságot
– magyarázza a 24.hu-nak Falus András.
A vesével kapcsolatban álló, úgynevezett renin angiotenzin rendszer állítja elő, és eddig is ismert volt, hogy magas szintje káros vérnyomáseséshez vezet. A közelmúltban viszont kiderült: a SARS-CoV2 azzal, hogy a sejthez kapcsolódik, fokozza a bradikinin termelését, és csökkenti a lebomlását. Magyarán a fertőzés hatására egyre nagyobb arányban van jelen a betegben, és ez a vérnyomásesésnél jóval súlyosabb következményekkel jár.
Veszélyes bevonat
A gyulladás alatt lévő tüdőben a vírus miatt tehát nagy mértékben feldúsul a bradikinin, végeredményben pedig hatására hialuronsav képződik. Utóbbi olyan, mint egy száraz szivacs, amely nedvesség hatására gélszerűvé válik, gátolja a tüdő oxigénfelvételét. Mintha az ember egy vizes rongyot az arca elé szorítva kényszerülne lélegezni – rettenetes érzés, az amerikai hadsereggel szemben merült fel korábban, hogy ily módon kínozta a 2001-es terrortámadás után elfogott terroristagyanús foglyokat.
A D-vitamin viszont közvetlen bizonyítékokkal alátámasztható módon gátolja a bradikininszintézist, csökkentve ezzel a szervezetben található mennyiségét. A félreértések elkerülése végett szögezzük le külön is: a D-vitamin nem úgy hatékony a koronavírus ellen, hogy szedésével megelőzhető a fertőzés, hanem az orvosok által megszabott dózis segíti a súlyos betegek túlélését és hozzájárul állapotuk javulásához.
Az immunstimulálás kevés
Ezzel pedig át is kanyarodtunk az immunerősítésre. Az immunrendszert a hirdetések sugalmazására hajlamosak vagyunk valamiféle „felturbózható” szerkezetnek gondolni, mint egy gőzgépet, amibe ha nagyobb mennyiségű szenet pakolunk – különböző immunerősítők formájában –, akkor növelni tudjuk a hatásfokát. A képlet viszont korántsem ilyen egyszerű.
Az immunrendszert könnyű kiemelni, mert szerepe közismert és látványos. De ha maradunk a gőzgépnél, akkor a teljesítmény fokozásához nem elég több szenet bedobálni, hanem szükség van kipihent, megfelelő képzettségű fűtőre, alkalmas lapátra, és magának a szerkezetnek is jó minőségű, magas színvonalon megépített szerkezetnek kell lennie.
Védekezőképességünk »csúcsra járatásához« önmagában kevés az immunstimulálás, legalább ilyen fontos a megfelelő táplálkozás, pihenés, mozgás, aktuális egészségi állapot, lelki jóllét, genetikai adottságok, valamint még számtalan külső és belső tényező
– fogalmaz a professzor.
Pótolni, ami hiányzik
A fertőzés megelőzésének receptje tehát az egész szervezet optimális körülményeinek fenntartása. Fontos kiemelni, hogy az egészséges immunrendszer az őt ért kihívásoknak megfelelően reagál, nem javítja a válaszadást, így a köztudatban élő módon történő „immunerősítésre” semmi szükség.
Kivétel persze, ha valamely tápanyagból, vitaminból, nyomelemből hiány mutatkozik, de ezek pótlása szervezetünk ideális működésének biztosítása, és nem „felturbózása” miatt fontos. A cikkünk elején említett okból télen főleg a D-vitamin pótlására lehet szükség, a megfelelő dózis kiválasztásáról érdemes szakemberrel konzultálni. A C-vitamin emelt szintű, az elterjedt, napi 2-10 ezer mg-nyi bevitel nem indokolt, az egyszerre fel nem használt mennyiség ugyanis a vizelettel távozik.
Olyan zsírban oldódó vitaminok, mint az A, az E vagy a K „pótlása” semmiképp nem indokolt, sőt mivel a szervezetben felhalmozódnak, előfordulhat egészségügyi kockázatokat rejtő túladagolásuk. További információkat arról, hogyan segíthetjük szervezetünket kifejezetten az új koronavírus elleni védekezésben, ide kattintva olvashat Falus professzor és Dr. Szűcs Gabriella belgyógyász-immunológus szakorvos a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent cikkében.
Kiemelt kép: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images
