Mint az Ipsos szeptemberi elemzéséből kiderült, a magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a Covid-19 vírus elleni vakcina 2020 évi kifejlesztését, és annak vélt hatékonyságát illetően. Egy hónappal ezelőtt a hazai lakosság mindössze 26%-a tartotta reálisnak a vakcina piaci bevezetését erre az évre, szemben a 41%-os becsült világátlaggal. A mintegy 20000 felnőttkorú állampolgár megkérdezésével lezajlott globális kutatás eredményei szerint mind a gyógyszer idei kifejlesztését, mind annak működését tömegek kérdőjelezik meg.
100 hazai lakosból 56 nyilatkozott úgy nyár végén, hogy beoltatná magát a vírus elleni készítménnyel, míg a nemzetközi átlag jelentősen magasabb, 74%-ot tett ki. A 27 mért ország rangsorában Lengyelország és Oroszország után így Magyarország elnyerte a harmadik legóvatosabb nemzet címét.
Az oltás elutasítása mögött első helyen a mellékhatásoktól való félelem állt, mint döntő ok, de az említések között átlag feletti értékkel volt megtalálható a vakcina hatékonyságának, illetve a Covid-19 vírus tényleges veszélyességének megkérdőjelezése (azaz bizonyos fokú vírustagadó és vírusszkeptikus magatartás) is Magyarországon.
Az Ipsos magyar irodája az Omnibusz kutatássorozat keretein belül októberben újabb, a szeptemberitől némileg eltérő fókuszú hazai vizsgálatot végzett, mely eredményei szerint a biztos elutasítók aránya októberben 46%-ot tesz ki, de jelentős méretű, 12%-os a bizonytalanok vagy a választ kerülők csoportja is.
„A kutatás elsődleges célja a nemzetközi eredmények mélyebb megértése volt, ezért az Ipsos a vakcinához köthető fizetési hajlandóságot is tesztelte” – mondta el az Ipsos Observer üzletágának kutatási vezetője, Földes Annamária.
Az eredmények korcsoport szerinti bontása kimutatja, hogy 50 év alatt erősebb az oltásellenesség hazánkban (49%). míg az idősebbek, különösen az 50-59 éves korosztály tagjai mutatják a legnagyobb nyitottságot a koronavírus elleni oltásra. Az esetleges gyógyszeres védekezés lehetőségével élők közül e korcsoport minden harmadik tagja kész lenne akár fizetni is a vakcináért (35%). További szociodemográfiai vizsgálatok rávilágítanak, hogy ennél magasabb fizetési hajlandóság a főiskolai végzettségűek (50%), a Pest és Veszprém megyeiek (41% és 40%), vagy például a magas anyagi státuszúak körében mérhető (57%).
„Bár a védőoltás elutasítása a 60 év felettiek, a legfeljebb 8 általánost végzett felnőttek körében, valamint például Bács-Kiskun, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kifejezetten alacsony, ez nem jár együtt magas fizetési hajlandósággal. A költségek állami átvállalására ezen lakossági csoportok számítanának leginkább” – tette hozzá a szakember.
Az Ipsos kutatása a korábbi hónapok gyakorlatához hasonlóan ezúttal is kitért a vakcinán túli védekezési módokra. 1.000 felnőttkorú magyar állampolgár személyes megkérdezése alapján nincs jelentős változás a lakosság korábbi gyakorlatában. A szájmaszkviselés, valamint a rendszeres kézmosás említésének gyakorisága az enyhe csökkenés ellenére is magas. Intő jel ugyanakkor, hogy a személyes találkozók gyakoriságának lassú, öt hónapon át tartó visszarendeződése megtorpanni látszik, akárcsak a belföldi utazások eddig erősödő trendje.
A havi rendszerességű Omnibusz kutatás már 2005 óta áll az Ipsos ügyfeleinek rendelkezésére, egyszerű, rugalmas és költséghatékony döntéstámogató megoldást kínálva. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.
Főkép: Getty Images
