Tudomány

Hatalmas ókori épületet találtak Jeruzsálemben

A Júdai Királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának maradványait azonosíthatták Jeruzsálemben – írja az MTI. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársai az Arnona lakónegyedben, a tavaly átadott új amerikai nagykövetségi épület közelében egy kövekkel borított dombon bukkantak a 2700 éves leletekre. A szakértők szerint a felszínen látható kövek az Egységes Izraeli Királyság után kettévált állam déli részének, az időszámítás előtt 970-től a babiloni fogságig, időszámítás előtt 586-ig fennálló ország adóbeszedő intézményét és raktárait rejtik.

A 2700-2600 évvel ezelőtt emelt hatalmas komplexumot és mintegy 120 feliratos pecsétet az óvárostól 3 kilométerre délre fedezték fel, amikor egy új lakónegyed alapjait kezdték el ásni a dombon. A hatalmas, megmunkált kövek alapján úgy vélik, nem magán, hanem középület állt a területen. A régészek szerint a jelentős adminisztratív központot az időszámítás előtti 7. századi uralkodó, Ezékiás júdai király hozhatta létre.

A király a raktár alapításával az Újasszír Birodalom Szín-ahhé-eriba nevű uralkodójának támadására készülhetett fel.

Ekkor még a Mezopotámia felől érkező hadak nem vették be Jeruzsálemet, hanem hazatértek a városfalak alól. A most azonosított adószedő hely a jelek alapján tovább működött az ellenséges hadak távozása után is.

Kép: MENAHEM KAHANA / AFP

A pecséteket a különböző élelmiszerek tárolására szolgáló amfórák füleire nyomták, a rájuk vésett betűk alapján a királynak szolgáltatták be őket. A feliratok alatt négy település, köztük Hebron neve olvasható. Az egyik pecséten a Mesalem Elnatan név szerepel, aki feltételezhetően egy fontos  tisztviselő volt az országban.

A lelőhelyen apró agyagszobrocskákat is találtak, emberfejeket, állatábrázolásokat, amelyek amulettként, házi-istenekként szolgálhattak. Az emberábrázolás és az állatalakú istenszobrok pogány tisztelete szemben állt a zsidó törvényekkel, mégis jelen lehetett a nép körében. Ezt bizonyítják a kor prófétáinak gyakori tiltásai és figyelmeztetései is. A dombon a jól szervezett mezőgazdasági munka, így az olíva- és a szőlőművelés nyomaira is bukkantak, illetve a feldolgozást szolgáló szőlőprést is megtalálták. A babiloni hódítás után az épületet elhagyták, de a jelek alapján később újra használatba vehették, valószínűleg a zsidók időszámítás előtt 538-tól engedélyezett visszatérése után, amikor a hazatérők az Óperzsa Birodalom adófizetőivé váltak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.