Tudomány

Lehetséges az időutazás?

Terminátor, Vissza a jövőbe, Doctor Who, A holnap határa, Érkezés, Rick és Morty: olyan alkotások, amelyekben az időutazás fontos szerepet kap. Fajunkat régóta foglalkoztatja a gondolat, hogy képesek lehetünk-e egyszer a múlt vagy a jelen gyors elérésére, a tudomány és a technológia fejlődésével pedig egyre közelebb kerülünk a válaszhoz.

Lehetséges az időutazás? A kérdést valójában érdemes két részre bontani: az idő mindennapi múlására, illetve a sci-fikben is látható gyors időugrásokra.

Valójában az időutazás sokkal inkább jelen van az életünkben, mint elsőre gondolnánk. Nagyjából száz évvel ezelőtt Albert Einstein megalkotta a relativitáselméletet, emellett azt is megállapította, hogy a fénynél semmi sem képes gyorsabban haladni. Hipotézisének egyik következménye az, hogy minél gyorsabban utazik az ember, annál lassabban érzékeli az időt – ezt egyébként számos kísérlettel igazolták már.

Az ember folyamatos időutazást tapasztal, igaz, csak előrefele haladhat az időben. Ha azonban egy telefonhívás indítunk, a jelek lassú terjedése miatt már a vonal túlsó végén lévő ember múltbeli énjével beszélgethetünk – természetesen időben nagyon kis, érzékelhetetlen eltérésről van ilyenkor szó. Amennyiben már az éjszakai égboltra is felnézünk telefonálás közben, még az igen távoli múltba is bepillantást nyerhetünk. A Hattyú csillagképben megfigyelhető Deneb például, amely az egyik legfényesebb szabad szemmel látható objektum, legalább 1500 fényévre fekszik: olyan távolságban, amelyet a fény is csak mintegy 1500 év alatt képes megtenni. Ez azt jelenti, hogy amikor rápillantunk az égen, valójában a nagyon távoli múltat szemléljük.

Persze amikor az ember időutazásról beszél, nem erre, hanem a sci-fikben látható hirtelen időugrásokra céloz. Speciális szerkezetek, féreglyukak, idegenek közbeavatkozása: az alkotók megannyi lehetséges módszert vázoltak már – de mai szemmel nézve mennyi realitása van ezeknek?

Elméletben? Talán

Mai fizikai ismereteink alapján nem lehet teljességgel kizárni, hogy az időutazás igenis megvalósítható – papíron legalábbis. Ezt Stephen Hawking sem tette meg, igaz, a múltba utazás elképzelését egy szórakoztató kísérlettel cáfolta: időutazók számára rendezett egy partit, amelyen sajnos senki sem jelent meg.

Stephen Hawking egyszer rendezett egy partit az időutazóknak
A fizikus a kísérlettel azt a kérdést akarta eldönteni, hogy képes lesz-e valaha az emberiség az időutazásra.

William A. Hiscock, a Montanai Állami Egyetem munkatársa szerint a speciális relativitáselmélet egyik következménye az alábbi: minél közelebb halad egy objektum a fénysebességhez, az abban elhelyezett óra annál lassabban ketyeg – ez pedig mindenféle órára, akár a biológiaira is igaz. Ez azt jelenti, hogy ha egy űrhajóval sikerülne megközelíteni a fénysebességet, belsejében pedig kellemes 1 g-t fenntartani, egy 60 ezer fényéves út megtétele alatt az űrhajósok csupán 40 évet öregednének. Természetesen egy ilyen expedíció egyelőre technikailag megvalósíthatatlan, és valószínűleg örökre az is marad.

Ha léteznek időutazók, hol vannak?

Az időutazáshoz nemcsak pusztán fizikai, hanem logikai, filozófiai kérdések is kapcsolódnak. Ha léteznek időutazók, miért nem találkoztunk velük még, miért nem álltak a nyilvánosság elé? Ha valaki visszautazik a múltba, és megöli a saját apját, mielőtt megfoganna, ő maga is megsemmisül? Egy lehetséges válasz erre az, hogy amennyiben valakinek sikerülne is elérnie a múltat, valami mindig meggátolná abban, hogy ilyen ellentmondásosnak tűnő tetteket hajtson végre.

Einstein azt is kijelentette, hogy a gravitáció akkor jön létre, amikor egy test tömegéből adódóan meggörbíti a téridőt – minél nagyobb egy tömeg, annál jobban meghajlítja a teret, és annál lassabban telik körülötte az idő. Bizonyos objektumok már olyan gravitációval rendelkeznek, hogy még a fény sem képes elmenekülni előlük: ezek a fekete lyukak.

Mi a helyzet, ha ez a görbület önmagába tér vissza? Elméletileg egy megfelelően hajló féregjárattal megoldható lenne a gyors időutazás, egy ilyen üreg ráadásul akár a múltba és a jelenbe is vezethetne. A kérdés rengeteget foglalkoztatja az elméleti fizikusokat, persze itt is érdemes kiemelni: számos, egyelőre megoldhatatlan kihívással és kevéssé ismert tényezővel van dolgunk.

Ennek ellenére egyes kutatók úgy gondolják, hogy idővel képesek lehetünk magunk is féreglyukakat létrehozni, melyeket aztán időgépekként használhatunk.

Igaz, Gaurav Khanna, a Dartmouthi Massachusetts-i Egyetem fizikusa szerint hasonló szerkezet csak egy végtelen tömegű, hőmérsékletű és nyomású objektum segítségével alkotható meg – nem valószínű, hogy ilyen létezik.

Abban bízhatunk, hogy ahogy fejlődik a tudomány és a technológia, idővel kiderítjük majd, mik azok a faktorok, amelyek meggátolhatják, vagy éppen lehetővé tehetik az időutazást. Egyes szakértők reménykednek, hogy fajunkra még megjósolhatatlan áttörések várnak, az egyébként meglehetősen optimista Hawking viszont nem így gondolkodott. A legendás kutató azt feltételezte, hogy a jövőben olyan fizikai törvényeket fedezhetünk fel, melyek átírják Einstein elképzeléseit, ezzel pedig kiderülhet, hogy a nagyobb objektumok, így egy ember, sosem lesz képes az időben oda-vissza ugrálni.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

Kiemelt kép: Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.