A 2020 elején megjelent koronavírus-járvány hatására számos új kifejezés jelent meg a nyelvben, vagy éppen korábban ritkán használt szavak elevenedtek fel. Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a pandémia magyar nyelvi hatásait vizsgálta.
A kutatás egyik eredménye a napokban megjelent Karanténszótár, amely négyszáz, 2020 januárja és júniusa között keletkezett, a koronavírus-járvánnyal és a karanténhelyzettel kapcsolatos kifejezést tartalmaz.
Meglepő sebesség
Egyes szavak jelentése magától értetődő, mint például a home ovi, a karanténháj vagy a vizespalacksúlyzó, de vannak köztük olyanok is, amelyek nem, sőt, a magyarázatuk is felér szinte egy szociokulturális látlelettel.
Szókincsünk folyamatosan bővül, új kifejezések mindig születnek egy nyelvben, ez önmagában nem ismeretlen jelenség a nyelvészek előtt. Történelmi események, a hétköznapi élet megváltozása, a megváltozó életkörülmények mind hozzájárulnak az új szavak és kifejezések megjelenéséhez.
A jelenlegi szókincsbővülési folyamat tempója és a képződő új szavak mennyisége azonban a kutatókat is meglepte a koronavírus-járvány kapcsán.
Nyelven kívüli okok
Maga a szókincs változása egyáltalán nem újkeletű jelenség, sok-sok viszonylag új szó köthető például a digitális kommunikációhoz, a közösségi média használatához. Ám abban az esetben a szókincsgyarapodás sebessége nem ilyen léptékű volt: az elmúlt húsz-harminc évben folyamatosan jelentek meg az új szókincselemek (gondoljunk csak a szkájpolásra, lájkokra vagy éppen a spamre) – magyarázza Veszelszki Ágnes.
Ezzel szemben a világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával, lelassításával olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk magunkat néhány hónap alatt, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére. Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését.
Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu
