Tudomány

Különleges leletekre bukkantak Solton

Solt 11. századig visszavezethető története és egy őskőkori település emléke is feltárult a Solt belvárosában zajló építkezésen – írja az MTI. Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője és az ásatás vezetője szerint az iskola szomszédságában nemrégiben kezdődött meg a városi sportcsarnok építése, melynek első lépéseként, május elején a mintegy háromezer négyzetméteres területen található régészeti lelőhely feltárása is megindult.

Wilhelm Gábor szerint a soltihoz hasonló feltárás nagyon ritka a Duna-Tisza-közén. A szakértő kiemelte: a város területén az évszázadok alatt egymásra épülve újabb és újabb kultúrrétegek jöttek létre. A csaknem kétméteres rétegsor kezdete több mint hatezer éves, a mélyben egy őskőkori település is meghúzódik. A legidősebb település a késő neolitikum korai rézkori lengyeli kultúra nyomait viseli. Az eddig előkerült díszített kerámiák, pattintott kőeszközök és pengék nagy meglepetést okoztak a régészeknek. A mindössze feltárásokból ismert népesség hatalmas településtömbjének nyomait korábban főként a Dunántúlon fedezték fel.

Solt városának megtelepedése nagyjából Szent István korára tehető, ezt az írott források is igazolják. A település azóta folyamatosan lakott volt, a különféle periódusok szintjei az előkerült több mint 100 pénzérmének köszönhetően is jól datálhatóak. A legtöbb a 16-17. századból származik, de Zsigmond király korából is számos pénz maradt fenn.

Eltorzított magyarországi koponyák árulkodnak Róma bukásának koráról
A Tolna megyei Mözs közelében egy különleges temető található.

A feltárt leletanyag városias jellegű, kerámiában, fémeszközökben igen gazdag. Előkerült már egy Árpád-kori és tíz középkori ház is, illetve egy egyedinek tekinthető hatalmas méretű pince, melyet feltehetően bor tárolására használtak.

A forrásokból ugyanis ismert, hogy Solton jelentős volt a szőlőtermesztés és a borászat

– mondta Wilhelm Gábor.

A régész a fém leletek közül kiemelte a különféle övvereteket, vaseszközöket, egy nagyjából az 1500-as években készült díszes, öntöttbronz késnyelet, illetve egy angol és egy sziléziai posztóplombát. Az emlékek kultúrrétegeiben több égési szintet is meg lehetett figyelni, ami a város többszöri pusztulására utalhat.

Wilhelm Gábor szerint a források is igazolják, hogy 1526-ban, majd 1529-ben, az 1540-es években és a 15 éves háború idején, a 16. században biztosan érte legalább négy-öt támadás a települést. Solt a királyi út mellett, az egykor Pest felé tartó seregek útvonalán fekszik. A hadi út miatt a Duna-menti települések sokat szenvedtek. A felgyújtott, sárból és agyagból épített, favázas korabeli házakat összedőlésük után csak elegyengették, és maradványaikra építették az újakat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.