Egyre kevesebb maszkot lehet kapni a boltokban, és amik maradtak, azok is aranyáron kelnek el – nem csoda, ha egyre többen vállalkoznak arra, hogy inkább majd maguknak varrnak otthon néhányat, hogy legyen miben boltba menni, esetleg közlekedni. Egy friss kutatás most megvizsgálta, milyen anyagok nyújtanak nagyobb védelmet, és milyenekből érdemes ilyen maszkokat készíteni – írja a Science Alert.
Az Argonne Nemzeti Laboratórium és a Chicagói Egyetem közös kutatása arra kereste a választ, hogy milyen anyagoknak van a legjobb mechanikai és elektrosztatikus szűrési tulajdonságuk. Az eredmény annyira nem meglepő: az a legjobb megoldás, ha valaki
A szakértők olyan teljesen hétköznapi anyagokat vizsgáltak, mint a pamut, selyem, sifon, flanel, különféle szintetikus anyagok, valamint ezek kombinációi. A magas szálszámú pamut volt a leghatékonyabb a fizikai védekezésben, elektrosztatikus szűrésben pedig a poliészter volt a nyerő. A leghatékonyabb azonban tényleg az, ha különböző anyagokat egymásra rétegez az ember.
A kutatók egészen nagy, 10 nanométeres részecskéktől kezdve a kisebb, 10 mikrométeres részecskéket is vizsgálták. A koronavírus nagyjából 80-120 nanométer átmérőjű. Egyelőre még az sem biztos, hogy az apró, aeroszol-részecskékre tapadt vírusok képesek-e fertőzni, de ha igen, akkor egy kombinált maszkkal benn lehet őket tartani az anyagok között.
A kutatók szerint a „hibrid”, vagyis több, különböző rétegből álló maszkok azért lehetnek a legjobbak, mert kombinálják a mechanikai és elektrosztatikus védelmet. Ha azonban nem megfelelően használjuk ezeket a maszkokat, vagy lyukassá válnak, drámaian lecsökken a védelmi hatásuk: akár 60 százalékot is veszíthetnek a biztonságosságukból.
A kutatók az ACS Nano tudományos folyóiratban jelentették meg az eredményeiket.
