Az új koronavírus azért terjed ennyire könnyedén, mert nagyon enyhe, megfázáshoz és influenzához hasonló tüneteket produkál, ezért kevesen fordulnak vele orvoshoz – ezt Dr. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos mondta lapunknak még a hazai járvány kirobbanásának hajnalán. Csakhogy a koronavírus-fertőzés nemcsak az influenzához, de az allergiához is hasonlít, legalább is tüneteiben. Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy mik az alapvető különbségek a pollenallergia és a koronavírus okozta betegség tüneteiben, de azt még nem jártuk körbe, vajon nagyobb veszélyben vannak-e az allergiások a járvány ideje alatt. A témában dr. Moric Krisztina fül-orr-gégésszel, allergológussal, a Budai Allergiaközpont főorvosával beszélgettünk.
Mi az allergia pontosan?
Az összefüggések megértésének érdekében érdemes először tisztázni, mi történik pontosan az allergia során a szervezetben: a testünk ilyenkor teljesen ártalmatlan anyagokat is veszélyesnek ítél, és túlzott immunválaszt ad rá, ami különböző tünetekkel jár, például tüsszögéssel, garati kaparással, szemviszketéssel vagy könnyezéssel. A cikkünkben most a pollenallergiával és az ebből potenciálisan kialakuló asztmával fogunk foglalkozni, mert ennek lesz most szezonja, és elsősorban ez hozható összefüggésbe a koronavírusos fertőzéssel.
Az allergia önmagában alapvetően nem terheli meg az alsó légutakat, más a helyzet viszont az asztmával, ami akár allergiából is kialakulhat. „Az asztma az egyik legsúlyosabb szövődménye lehet az allergiának. Már a betegség kezdetekor is megjelenhetnek asztmatikus tünetek, azaz akár párhuzamosan is együtt járhat az allergiával, de az is lehet, hogy a nehézlégzés – mint az asztma jellegzetes tünete – idővel alakul csak ki. Először tüsszögéssel, orrdugulással, orrfolyással indul az allergia, majd néhány év múlva súlyosbodik allergiás asztmává” – mondta el a 24.hu-nak Moric Krisztina.
Az allergia hajlamosít, az asztma súlyosbít
Koronavírus-fertőzés szempontjából azonban még az allergia sem szerencsés, méghozzá azért, mert az orr nyálkahártyája ilyenkor egyébként is fogékonyabb a fertőzésekre, ezért könnyebb elkapni bármilyen vírust vagy baktériumot, tehát a koronavírust is.
Azt azonban ki kell emelnünk, hogy az allergiások immunrendszere önmagában erős. Valójában túlzottan is jól működik. Csak a védelmi vonalak, amelyeknek egyike az orrnyálkahártya, gyulladásban vannak
– mondta a szakember. Az allergiás ember arra is figyeljen külön, hogy kézmosás előtt ne nyúljon az arcához – az ettől szenvedők sokkal gyakrabban vakarják ugyanis a szemüket, fújják az orrukat, ami plusz kockázatot jelenthet. Ezeken kívül azonban egy pollenallergia nem veszélyezteti jobban a járvány során az embereket.
„Az asztma alapból veszélyeztető tényező lehet. A koronavírus fertőzés legfőbb veszélyeztetett csoportjai között is ott vannak az asztmától szenvedők, hiszen ha már van egy tüdőbetegsége valakinek, az fokozottabb kockázatot jelent. Egyébként is a vírus részben azokra a legveszélyesebb, akik légzőrendszeri, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenvednek.”
Az allergiát rendszerint kétféleképpen lehet kezelni: létezik a tüneti terápia, amely a megfelelő gyógyszereket, orr- és szemcseppeket jelenti (elérhetők vény nélküli készítmények is, ha azok nem segítenek, mindenképp forduljon szakemberhez a beteg), ezek csökkentik vagy megszüntetik a panaszokat. Azért hívjuk tüneti kezelésnek, mert ha az allergiás beteg abbahagyja a szedésüket, a panaszok újra megjelennek.
A tartós megoldást az immunterápia jelenti, ami az asztma kialakulásának kockázatát, illetve a további allergiák esélyét is jelentősen csökkenti. „Ha már megjelenik az asztma, azt külön kezelni kell tüdőgyógyász segítségével, aki az asztma stádiumának megfelelő terápiával látja el a beteget” – mondta Moric Krisztina.
A gyógyszerek nem kockázati tényezők
Koronavírus-járványra való tekintettel kifejezetten ajánlják a szakemberek, hogy aki allergiás, az szedje a gyógyszereit akkor is, ha csak tüneti kezelésről van szó – így ugyanis az allergia tünetei enyhülnek vagy elmúlnak, és könnyebb megállapítani, hogy ezeken kívül jelentkezik-e még más, akár a koronavírus-fertőzésre utaló jel.
„Sem a tüneti kezelés, sem az immunterápia nem jelent plusz kockázatot, a járvány idején a már folyamatban lévő immunterápiákat is folytatjuk, illetve újakat is kezdhetünk” – fejtette ki Moric Krisztina.
Nincs tudomásunk arról, hogy a vírusfertőzés tüneteit akár az antihisztamin vagy az immunterápiás készítmények csökkentenék, illetve befolyásolnák – bár elég rövid időtávról beszélünk, kevés időnk volt tapasztalatot gyűjteni erre vonatkozóan.
Úgy látjuk, hogy kifejezetten javasolt a gyógyszerek szedése, mivel a differenciáldiagnosztikában, azaz az elkülönítő diagnózisban is segítségünkre lehet. A koronavírusnak ugyanis lehetnek felső légúti tünetei is, ami megtévesztő lehet egy pollenallergiás betegnél. Viszont, ha az allergia megfelelően van kezelve, akkor az allergiás tünetek nem fognak jelentkezni.”
Bár a koronavírus-fertőzés megfigyelésére egyelőre nagyon rövid időszak állt rendelkezésre, az azért alapvetően elmondható: pollenallergiás beteg kezelése mindenképp javasolt ebben az időszakban is, illetve az asztmásoknak érdemes jobban figyelniük, hiszen az ő légzőrendszerük sokkal inkább leterhelt, mint az egészséges embereké.
